A neandervölgyiek lehettek az első európai művészek

A kutatók szerint az észak-spanyolországi El-Castillo barlang falán található a legrégebbi emberi műalkotás; erre a következtetésre a több mint 40 ezer éves festmény felületén található természetes lerakódások vizsgálata után jutottak a szakemberek.

Ez arra az időre tehető, amikor a modern ember anatómiailag már úgy nézett ki, mint mi, és már együtt élt Európában „unokatestvéreivel”, a neandervölgyiekkel. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a művészeti alkotások időben megelőzik az európai Homo sapienst, vagyis kizártnak tartják, hogy a modern ember munkája legyen. „Nem lenne meglepő, ha a neandervölgyiek Európa első barlangművészei lettek volna” – közölte Joao Zilhao, a Barcelonai Egyetem professzora.

A neandervölgyi embereket gyakran úgy festik le, mint egy állatias, durva ősembert, azonban a régészeti leletek mindezt megcáfolják: eltemették halottaikat, saját kezűleg gyártott, összetett eszközöket használtak és dekorálták is azokat. 2010-ben Zilhao és kollégái egy spanyol helyszínen kagylókban piros és sárga festéket találtak, amiket elképzelhető, hogy sminkszerűen, testfestés gyanánt használtak.

Mielőtt a neandervölgyiek 30 ezer évvel ezelőtt kihaltak, keveredtek és elvegyültek a modern emberek között, így DNS-állományunk 1-4 százaléka tőlük származik. A mai ember őse 41-42 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg az európai színtéren.

A barlangrajzok korának meghatározásánál a régészek egy viszonylag új módszert alkalmaztak. A radiokarbonos meghatározás helyett – mivel az hajlamos a szennyeződésre és ezáltal kevésbé pontos adatokat nyerhetnek ki belőle – Zilhao és társai az urán-tórium vizsgálatot hívta segítségül.

De kinek is a motívumai díszítik a barlang falát? Zilhao szerint a kormeghatározás után biztosra mondhatjuk, hogy a műalkotás minimum 40 800 éves. „Ez lehet néhány száz vagy néhány ezer évvel is idősebb, egy a lényeg: a minimum korhatár idején még nem voltak Európában őseink” – mondta. Paul Bahn brit régész is egyetértett spanyol kollégáival: „a kort nézve, úgy gondolom, ez nem kérdés, a neandervölgyiek voltak a barlangrajzok megalkotói.”

Más kutatók azonban nem olyan biztosak mindebben, hiszen időbeli átfedés van a neandervölgyieknek tulajdonított rajzok és a modern ember európai megjelenése között. Chris Stringer, a londoni Természettörténeti Múzeum kutatója szerint a brit szigeteken talált 41 ezer éves és a Németországban fellelt emberi maradványok és tárgyak a korai emberhez köthetőek. Úgy véli, a barlangrajzok alkotóinak jelöltjeit még mindig a modern emberek között kell keresnünk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?