Szibériából érkezhettek az első amerikaiak
2013. november 22. 08:06
Egy fiatal fiú 24 ezer éves maradványainak DNS-elemzése után texasi kutatók úgy vélik, hogy az első amerikaiak közvetlenül Szibériából érkezhettek. Érdekes, hogy a majdnem egy évszázada feltárt csontváznak csak most tudták megállapítani a nemét.
Korábban
A Texasi Egyetem Antropológiai Tanszékének munkatársa, Kelly Graf vezette nemzetközi kutatócsapat a Szentpétervári Állami Múzeumban kezdte meg a kutatást, ahol az Oroszország területén fellelt ősi emberi maradványok DNS-eit őrzik. A fiatal férfi maradványait az 1920-as években fedezték fel a délközép-szibériai Malta nevű falu mellett, s azóta is "a maltai gyermek" néven emlegetik, ugyanis a mostani vizsgálatokig a csontváz neme ismeretlen volt. "Most már magabiztosan kijelenthetjük, hogy az illető férfi volt" - mondta büszkén Graf.
A szakértők a fiú felkarcsontjából nyertek DNS-vizsgálatra alkalmas anyagot, "az eredmény pedig mindannyiunkat meglepett" - magyarázta a kutató. Azt mutatta ugyanis, hogy szoros genetikai kapcsolata van a ma élő indiánokkal és néhány dél-ázsiai, közép-ázsiai és európai embercsoporttal. "Bizonyos rokoni viszony észlelhető továbbá a mai cseh, német és nyugat-orosz területek jégkorszak idején élő lakóival is. Úgy véljük, hogy ez a népség meglehetősen mobilis volt, ennek ellenére sikerült megőrizniük génállományukat, amelynek előfordulási területe Szibériától egészen Európa nyugati részéig kiterjedt" - tette hozzá.
A tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a maltai fiú népének tagjai az indiánok felmenői, ez pedig megmagyarázza azt is, hogy néhány ősi amerikai csontváznak, mint például a kennewicki embernek, miért vannak európai vonásai. "A kutatásunk azt bizonyítja, hogy az indiánok ősei Szibériából vándorolhattak be, s nem közvetlenül Európából, mint azt eddig gondolták a szakemberek" - mondta Kelly Graf.
A férfi csontváza az egyik legrégebbi teljes emberi genom, amelyen DNS-vizsgálatot végeztek. A fiú maradványai mellett kőeszközöket és valamilyen medálszerű ékszert is találtak, ezekről úgy vélik, temetkezési tárgyak lehettek.
A felfedezés új kérdéseket vetett fel az ember Alaszkában való megjelenésének idejét illetően, s várhatóan hallani fogunk még a régészek és genetikusok vitáiról a témában. Bár ez a kutatás nem tud közvetlenül beleszólni az eszmecserébe, azonban annyiban mégis irányadó lehet, hogy genetikai alapon azt sugallja, az indiánok ősei akár már 24 ezer évvel ezelőtt Beringiában (Alaszkát és Kelet-Szibériát összekötő földdarab) járhattak, s Amerika meghódítása jóval hamarabb elkezdődhetett, mint a jelenleg elfogadott dátum, vagyis i. e. 12 500 évvel ezelőtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
