Hatalmas károkat okozott az elmúlt 200 évben a Duna

A kormányzati koordinációs bizottság ülése után kedd déltől veszélyhelyzetet hirdetett ki a Duna áradása miatt az érintett térségekre. Akár egész településeket is evakuálhatnak. A mostanihoz hasonló dunai árvízre az elmúlt két évszázadban tucatnyiszor volt példa.

1838. március

A pest-budai jeges árvíznek 153 halálos áldozata volt, tízezer ház dőlt romba a Duna mentén, Pesten 2281, Budán 601. A folyó medre akkoriban nem volt megfelelően szabályozva, így a jég megakadt a partokon, és felduzzasztotta maga mögött a folyót. A tetőzés március 15-én 929 centiméterrel (az addig mértnél másfél méterrel magasabban) következett be.

1862. február

A jeges árvíz több mint hatszáz házat döntött össze Kalocsán.

1876. február

A jeges ár a fővárosban főleg Budán és Óbudán okozott kárt. Budapesten csaknem 20 ezer embert lakoltattak ki. A Duna tököli töltése átszakadt, és a Csepel-sziget középső részét letarolta a jeges áradat.

1941. február

A dunai jeges ár következtében Apostagnál négy helyen átszakadt a gát, a víz elöntötte a Duna vonala és a Dunavecse-Szabadszállás-Fülöpszállás-Kiskőrös-Baja menti vonal közé eső területeket. A budapesti vízmércén a folyó vízállása elérte a 738 centimétert.

1954. július

A szigetközi töltésszakadás miatt 20 ezer 600 hektárt öntött el a víz. Az 1954. évi áradás következtében majdnem 1400 épület összedőlt és kétezernél több ház megrongálódott. Az árhullám július végén vonult le, ezután a károk helyreállítása 380 millió forintba került.

1956. március

A dunai jeges árvíz során Budapest alatt 58 töltés szakadt át. Négy falu egész területét, további 16 község kisebb-nagyobb részét érte utol az áradás, a víz martalékává vált 8500 lakóingatlan. A jeges árnak emberek is áldozatul estek: egy magyar, egy szovjet katona, továbbá három civil lakos vesztette életét, köztük egy 11 éves gyermek.

1965. április-június

Az addigi legnagyobb dunai árvíz során a katasztrófát sikerült elhárítani. A Rába völgyében 11 töltés szakadt át, Budapesten a vízállás rekordnagyságú, 845 centiméteres volt.

2000. január

Dunakeszin 30-40 centiméteres magasságban hömpölygött a víz az utcákon.

2002. március

Az utóbbi 50 év legjelentősebb áradásainak egyike vonult le a Dunán, amelynek következtében a Hanságban és a Szigetközben 660 hektárt árasztott el a belvíz. Víz alá került a Gemenci erdő ártéri részének mintegy 80 százaléka (mintegy 1500 vad pusztult el), Kisoroszi és Tahitótfalu között utakat, Leányfaluban az ártérben lévő házakat öntötte el az árhullám. A Duna 767 centiméterrel tetőzött Budapestnél. 2002 augusztusában pedig a fővárosban 848 centiméteren, Mohácsnál 925 centiméteres magasságot ért el a folyó. A rekord mértékű áradás miatt 2021 embert kellett kitelepíteni, ebből 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. A dunai árvíz elleni védekezés összköltsége 4,76 milliárd forint volt. Az úthálózatban és az árvízvédelmi létesítményekben 2,6-2,6 milliárd forintnyi kár keletkezett, az agrárium 954 millió forintos kárt szenvedett.

2006. április

A Duna 861 centiméterrel tetőzött április 5-én a fővárosnál, a víz sehol sem törte át a gátat. Magyarország történetének legnagyobb árvize során minden jelentősebb folyó megáradt, az ország folyóin egy időben 2680 kilométer hosszan tartottak harmadfokú vagy rendkívüli védekezést, és mintegy 25 ezer ember vett részt a védekezésben az önkéntesekkel együtt.