Exhumálják a legendás Medici zsoldosvezért
2012. november 23. 09:06
Olasz kutatók exhumálják Giovanni de' Medici, a reneszánsz egyik leghíresebb zsoldosvezérének (condottieri) sírját, hogy közelebb kerülhessenek a karizmatikus hadparancsnok életéhez és halálához. 1526 novemberében egy ütközetben ágyúgolyó találta el Medici jobb lábát, aminek következtében amputálni kellett a sérült végtagot. A beavatkozás ellenére a zsoldos öt nappal később elhunyt.
Korábban
A X. Leó pápa (eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici) 1521-es halála után a gyász fekete sávjait állandóan viselő, Giovanni dalle Bande Nere néven is ismert zsoldos a dúsgazdag firenzei Medici család egyik oldalágának tagja volt, ma pedig a firenzei Medici-kápolnában nyugszik feleségével, Maria Salviatival. A nászból egyetlen gyermek született, Cosimo, az első toszkán nagyherceg. Regnálása alatt hozták létre az firenzei Uffizi Képtárat, a Boboli Kertet, valamint fejezték be a Pitti Palotát.
Hétfőn a szakemberek eltávolították a családi sírkamrát borító hatalmas zárókövet, hogy hozzáférhessenek a házaspár csontjait tartalmazó koporsókhoz. Gino Fornaciari törvényszéki antropológiai professzor, a Pisai Egyetem patológiai múzeumának igazgatója által vezetett kutatás során orvosi, paleopatológiai és antropológiai vizsgálatoknak fogják alávetni a maradványokat. „Célunk jobban megismerni a pár halálának okát és a zsoldosvezéren elvégzett műtéti beavatkozás kétes eredményességét” – mondta a kutató.
A Medici-pár koporsói
Habár legyőzhetetlenségével szerzett hírnevet, Giovannit (1498-1526) igen fiatalon, 28 éves korában érte a halál. 1526. november 25-én egy lombardiai csatában egy ágyúgolyó eltalálta, miközben a német birodalmi csapatok oldalán Róma felé meneteltek, hogy kifosszák az Örök Várost. Medici röviddel ez után Luigi Alessandro Gonzaga márki mantovai palotájába került. Az üszkösödés hamar megjelent a sérült végtagon, így a házigazda sebésze, Abramo mester úgy döntött, hogy a katona megmentése érdekében amputálni kell a lábát.
Giovanni közeli barátja és az eset szemtanúja, Pietro Aretino elbeszélése szerint tíz férfit hívtak, hogy lefogják a zsoldost a műtét alatt. „Még húszan sem tudnátok lefogni” – mondta mosolyogva a műtét alatt a szerencsétlenül járt zsoldos, majd egy gyertyát vett a kezébe, hogy fényében megtekinthesse a lábát, olvashatjuk Aretino írásaiban. A gyötrelmes beavatkozást Giovanni sztoikus nyugalommal tűrte, de öt nappal később, 1526. november 30-án vérmérgezésben elhunyt.
Az 1945-ös kihantolás során készült felvételek azt mutatják, hogy az amputálás nem a sérült rész, tehát a térd felett történt, hanem kevéssel a boka felett. „Ha valóban így volt, az Abramo által véghezvitt műtét mondta ki a halálos ítéletet a zsoldosra” – tette hozzá a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap