Tények és tévhitek Kolumbuszról
2012. október 9. 08:38
Kolumbusz Kristóf olasz tengerész - Izabella spanyol királynő és Ferdinánd király támogatásával - 1492 augusztusában három hajójával elindult, hogy Afrika megkerülése nélkül, nyugat felől jusson el Indiába. 1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. Amikor végre partot értek, a Bahamákon voltak, innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak. Kolumbusz - néhány matrózát ott hagyva - visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel bizonytalan volt a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt. Kolumbusz később még három utat tett az Antillákra, mindig azt állítva, hogy Kelet-Indiában járt. Összeállításunkban további legendákat mutatunk be a legendás felfedezővel kapcsolatban.
Korábban
Nem ő szelte át elsőként az Atlanti-óceánt
Bár még mind a mai napig sokan a genovai kereskedő nevéhez kötik, nem Kolumbusz volt az első európai a történelemben, aki hajójával átszelte az Atlanti-óceánt. A dicsőség a viking Leif Erikssoné, aki 1000 körül hajózott ki és érte el 35 fős legénységével a mai Újfundlandot. A Grönlandiak sagája leírja, hogy a 980 körül született izlandi hajós és csapata először a lapos sziklák által borított Baffin-szigetet pillantotta meg, majd Labradort fedezték fel.
Néhány történész ennél is továbbmegy, és azt állítja, hogy az ír Szent Brendan, vagy más kelta utazó is megelőzhette a legendás izlandi hajóst, Vörös Erik második fiát. Tény viszont, hogy az Egyesült Államok – annak ellenére, hogy az ország belsejében soha nem járt a felfedező – pompás ünnepséggel emlékezik meg Kolumbuszról, akinek tiszteletére munkaszüneti napot rendeltek el (amely azonban csak a szövetségi alkalmazottakra érvényes), miközben az október 9-i Leif Eriksson-nap ennél jóval kisebb csinnadrattával zajlik a tengerentúlon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Helyi ötvösök készítették a késő bronzkori aranydiadémokat Cipruson tegnap
- Régészek bizonyították a ligurok kényszerkitelepítését tegnap
- Elveszettnek hitt Velázquez-festményt azonosítottak Madridban tegnap
- Adománygyűjtés indult a fontainebleau-i erdő megmentésére tegnap
- Független bizottság vizsgálja a bajorországi náci rablott műkincseket tegnap
- Történelmi várjátékokkal várnak a hétvégén Sárospatakon tegnap
- Háború közepette mentik az odesszai múzeum 160 ezer műtárgyát tegnap
- Újra látogatható a felújított Teleki-kastély az erdélyi Gernyeszegen tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
július 18.Mai évfordulók
