Olaszok pénzelték az Észak-Amerikát felfedező angolokat
2012. május 4. 11:53
Egy firenzei bankház támogatásával indulhattak útjukra az Észak-Amerikába igyekvő angol felfedezők – olvasható az interneten megjelenő Historical Research című folyóirat egyik tanulmányában. A bristoli felfedező, John Cabot VII. Henrik kiváltságlevelével hajózott az Újvilágba.
Korábban
A kutatásban résztvevő Francesco Guidi-Bruscoli által jegyzett tanulmány szerint a velencei származású bristoli felfedező, John Cabot (Giovanni Caboto) 1496 áprilisában kapott támogatást a londoni Bardi bankháztól. A jelentős apanázs birtokában Velencei Giovanni Chabotte – ahogy ő magát nevezte – már „el tudott indulni és új földeket keresni.”
A VII. Henrik angol királytól kapott királyi kiváltságlevéllel a zsebében Cabot 1496 és 1497 folyamán is vezetett expedíciókat Bristolból az Újvilágba. Ezek közül végül a második vezetett el Észak-Amerika felfedezéséhez, Kolumbusz és legénysége ugyanis nem ment tovább a Karibi-szigeteknél.
A Bristoli Egyetem által irányított kutatás vezetője, Evan Jones „fantasztikus felfedezésnek” nevezte a napvilágra került bizonyítékot. „Már régóta tudjuk, hogy az itáliai kereskedelmi bankok kulcsfontosságúak voltak a spanyol és portugál vállalkozások sikerében, de mindig azt hittük, hogy az angol kezdeményezések inkább kivételnek számítottak. Mostanra bizonyságot nyert, hogy ezek az olaszok által finanszírozott hálózat részei voltak” – mondta el Jones.
A Firenzei Egyetem kutatója, Guidi-Bruscoli a 2005-ben elhunyt történész, Alwyn Ruddock révén értesült a Cabot-féle pénzügyi forrásról. Ruddock azt állította, hogy a velencei származású angol felfedezőt egy olasz bank támogatta, forrását azonban nem fedte fel. Amikor Jones és Condon 2010-ben a néhai történész házában járt, megtalálták a kérdéses dokumentumot, kapcsolatba léptek Guidi-Bruscolival, akinek sikerült „lokalizálnia” a levéltári iratot: a főkönyvet és a bejegyzést.
A bejegyzés azért is érdekes, mivel azt sugallja, hogy Cabot egy olyan „új föld” felfedezésére kapott anyagi támogatást, amelyet korábban már ismert, ami azt feltételezi, hogy a bristoli kereskedők akár korábban is járhattak Észak-Amerikában. Guidi-Bruscoli azonban óvatos ezt illetően, szerinte a Bardik csupán a mitikus „Brazília szigetére” utalnak, ahol a bristoli utazók korábban már megvetették a lábukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap