2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mégis Kolumbuszék hozhatták a szifiliszt Európába

2011. december 22. 14:31

Az eddig ismert 54 újkori csontlelet megvizsgálása után bioarcheológusok kijelentették: semmi jel nem utal arra, hogy a vérbaj Kolumbusz felfedező útjai előtt felütötte volna a fejét Európában.

„Ez volt az első alkalom, hogy mind az 54 ismert esetet teljesen felmértük” – mondta el George Armelagos, az Emory Egyetem antropológusa. „A bizonyítékok továbbra is azt mutatják, hogy a szifiliszt, vagy legalábbis annak ősét Kolumbusz legénysége cipelte be az Újvilágból, s az olyan nemi betegséggé fejlődött, amely mind a mai napig velünk él” – fűzte hozzá.

„A vérbaj ötszáz éve velünk van” – mondta a kutatás egyik résztvevője, Molly Zuckerman, a Mississippi Állami Egyetem segédprofesszora, Armelagos egykori tanítványa. „Az emberek azóta vitatkoznak a származási helyéről. Ez volt az egyik legelső világméretű járvány, ezért ha megtudjuk, hogy honnan jött és hogyan terjedt el, az így megszerzett tudással a modern kori betegségek ellen is fel tudjuk venni a harcot” – fejtette ki Zuckerman.

A szifilisz, más néven vérbaj a legjelentősebb, idült lefolyású, fertőző nemi betegség. Az elnevezés Girolamo Fracastoro (1478-1553) veronai orvostól származik, aki Syphilus pásztor szenvedéseiről költeményt írt. Régi, illetve népies elnevezései még a bujakór és a franc, kórokozója a Treponema pallidum nevű baktérium.

Az első járványt 1495-ben jegyezték fel Európában. Az egyik elmélet szerint a Treponema alfaja a trópusi környezetből kikerülve mutálódott, s így tudott a hidegebb éghajlatú európai földrészen megtelepedni. „Úgy tűnik, hogy ez két különböző populáció találkozásának és a patogének keveredésének mellékterméke” – fejtette ki Zuckermann

Armelagos, a bioarcheológia egyik úttörője néhány évtizeddel ezelőtt még megkérdőjelezte a Kolumbusz-féle teóriát. „Csak nevetni tudtam azon az elméleten, hogy tengerészek maroknyi csoportja hozta be azt a betegséget, amely végül európai járvánnyá alakult”. Később azonban minden bizonyíték az általa elvetett elmélet mellett szólt. „Ez paradigmaváltás volt” – mondta a diákjával, Brenda Bakerrel a felfedezésről 1988-ban tanulmányt jegyző kutató. 2008-ban aztán Kristin Harperrel publikálták az addigi legnagyobb összehasonlító genetikai vizsgálatokról szóló dolgozatot.

A mostani vizsgálatok megerősítették, hogy a szifilisz – vagy annak őse – valóban az Újvilágból származik. A kutatók szerint a legtöbb, általuk ismert esetnél hiányzott a betegség egyik legfontosabb ismertetőjegye, a bőrt, a csontokat, az agyat vagy a májat beszűrő duzzanat, más néven gumma. Az eddig publikált esetek azokról a tengerparti vidékekről ismertek, ahol bőséggel fogyasztottak halakat és egyéb tengeri herkenytűket. A csontok kollagén szintjének elemzésével a kutatók meg tudták becsülni a halfogyasztás mértékét, majd a radiokarbonos kormeghatározó vizsgálattal a csontok korát, amiből kiderült, hogy a szifiliszes esetek kizárólag a Kolumbusz utazása utáni időkben fordultak elő a kontinensen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár