Elveszett királysírok
2012. szeptember 18. 12:38
Korábban
Nagy Sándor, a hódító
A makedón király 13 éves regnálása alatt a világ egyik legnagyobb birodalmát hozta létre, amely a Balkántól Indiáig terjedt. I. e. 323-ban birodalma fővárosában, Babilonban éppen egy Arab-félsziget elleni inváziót tervezett, amikor júniusban megbetegedett. Hellász legjobb orvosai vették körül, de ők is tehetetlenek voltak. A 33 éven át uralkodó Alexandrosz szervezete nem bírt ellenállni az őt megtámadó kórnak, amely tüdőgyulladás, malária, nyugat-nílusi vírus vagy májzsugor lehetett. Az állandó fizikai igénybevétel, a mértéktelen alkoholfogyasztás igen megviselték Nagy Sándor amúgy erős szervezetét.
Két évig készítették fényűző halottaskocsiját, amelyen Nagy Sándor aranyszarkofágba és aranyládába helyezett, lila köntösbe öltöztetett mumifikált testét Aigaiba, a makedón fővárosba vitték. A temetési menetet i. e. 321-ben, Szíriában Ptolemaiosz, Nagy Sándor hadvezére tartóztatta fel. Az i. e. 305-ben I. Ptolemaioszként Egyiptom királyának kikiáltott uralkodó erőszakkal Egyiptomba vitette Alexandrosz testét, és Memphiszben temettette el.
Később, az i. e. IV. század végén vagy az i. e. III. század elején (I. Ptolemaiosz vagy fia és örököse, II. Ptolemaiosz uralkodása alatt) Nagy Sándor testét memphiszi sírjából Alexandriába vitték, ahol újra eltemették a város központjában lévő királyi negyedben, a Szoma Mauzóleumban. Ezután Ptolemaiosz Philopator (i. e. 222-205) Alexandrosz testét dinasztiájának többi, külön-külön eltemetett ősével egyetemben Alexandriában, egy közös mauzóleumban helyeztette végső nyugalomra. Nagy Sándornak tehát legalább három sírhelye volt két egyiptomi városban, de még egyiket sem találták meg.
Az írásos források szerint a harmadik sír Alexandria észak-déli és kelet-nyugati főutcájának kereszteződésénél található. Sztrabón arról számolt be, hogy IX. Ptolemaiosz (i. e. 116-107) az arany helyére üvegszarkofágot tettetett - valószínűleg beolvasztatta az aranyat, hogy a pénzt verethessen belőle. Octavianus nem sokkal Kleopátra öngyilkossága után, i.e. 30-ban ellátogatott Alexandriába, ahol úgy tartják, hogy látta Nagy Sándor testét, virágokat helyezett a sírra, és egy arany fejdíszt tett Alexandrosz mumifikálódott fejére.
A sír utolsó ismert látogatója Caracalla császár volt. A sírt 270 után, az Aurelianus uralkodása alatt pusztító zavargások közben megrongálhatták, esetleg ki is fosztották. Ha hihetünk a forrásoknak, az i. sz. IV. században már nem ismerték a sír helyét. Hiteles arab kútfők, mint Ibn Abdel Hakam (871), Al-Massoudi (944), és Afrikai Leo (XVI. század) még arról számolnak be, hogy látták Nagy Sándor sírját, de egyikük sem nevezte meg a pontos helyét.
Nagy Sándor állítólagos szarkofágja
A 19-20. században több mint száz kutatást indítottak a legendás uralkodó sírjának felfedezésére, ám egyik sem zárult megnyugtató eredménnyel. A képen is látható Nagy Sándor állítólagos szarkofágját Szidón mellett fedezték fel, s az isztambuli Régészeti Múzeumba szállították. A kutatók azért gondolták, hogy a makedón királyhoz köthető tárgyat találtak, mert bár nem tartalmazta Alexandrosz maradványait, külső domborművein Nagy Sándor perzsák elleni hadjárata elevenedik meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap