A 2. világháború legvéresebb csatái

Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619)

Az 1925-től 1961-ig Sztálin nevét viselő városban 1942. augusztus 25-én hirdetett ki ostromállapotot a néhai szovjet diktátor, amikor kezdetét vette a Vörös Hadsereg és a német Wehrmacht katonái közötti csata. A több hónapos ütközet a szovjetek győzelmével végződött, és egyúttal fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A csata - amely a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt - Sztálingrád német ostromával indult, a városért folyó rendkívül intenzív harccal folytatódott, és a szovjet ellentámadással zárult.

1. Monte Cassino, 1944. január-május (185 ezer halott)
2. Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369)
3. Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer)
4. Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer)
5. Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330)
6. Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer)
7. Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer)
8. Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió)
9. Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745)
10. Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait