A 2. világháború legvéresebb csatái

Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330)

Luzon, a Fülöp-szigetek második legnagyobb szigete stratégiai elhelyezkedése miatt volt fontos az Egyesült Államok számára. Különösen MacArthur tábornok értékelte úgy, hogy a sziget visszaszerzése a japánoktól kulcsfontosságú, de a támadásra három évet kellett várni, s csak 1945-ig indulhattak meg az amerikai csapatok. Mikor azonban az amerikaiaknak sikerült visszavívniuk a szigetet, nem várt ellenállásba ütköztek Japán hírhedt kamikáze pilótái részéről. Főleg a japánok oldalán volt magas az áldozatok száma, s a kérlelhetetlen ázsiaiak még február 11., azaz Manila bevétele után is igyekeztek borsot törni az Egyesült Államok orra alá.

1. Monte Cassino, 1944. január-május (185 ezer halott)
2. Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369)
3. Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer)
4. Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer)
5. Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330)
6. Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer)
7. Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer)
8. Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió)
9. Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745)
10. Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás