A 2. világháború legvéresebb csatái

Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745)

A második világháború utolsó nagyobb európai offenzívája a berlini csata volt, amely véget vetett a Harmadik Birodalomnak s elhozta a háború végét. A nyugati irányba masírozó Vörös Hadsereg keletről és délről támadott, ami - az északról jövő harmadik csapással együtt - óriási pánikot okozott a tapasztalatlan katonákból álló német védelemben. A szovjetek 1945. április 30-án vették be a Reichstagot, ami egyben a világháború végét is jelentette.

1. Monte Cassino, 1944. január-május (185 ezer halott)
2. Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369)
3. Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer)
4. Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer)
5. Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330)
6. Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer)
7. Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer)
8. Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió)
9. Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745)
10. Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"