Keveset tudunk a kutya eredetéről

Egy nemzetközi kutatócsoport a modern kutyák genetikai felépítéséből, illetve állati maradványok régészeti leleteiből nyert adatokat elemezte. A tudósok megállapítása szerint a modern fajtáknak elég kevés közük van a több ezer évvel ezelőtt élt őseikhez. Mivel a kutya volt az első háziasított állat, a kutatók szerint eredményeik segítségével jobban megérthetjük a kutyák eredetét és egyben a korai emberi civilizációt.

Habár sok ma élő kutyafajta külalakra úgy néz ki, mint ahogyan az ősi szövegekben vagy az egyiptomi piramisokon ábrázolták őket, a fajták közötti évezredeken át tartó kereszteződés jelentős különbségeket eredményezett, mondják a kutatók. Az akita, az afgán agár és a kínai shar-pei fajták ősi gyökerekkel rendelkeznek, a keresztezések miatt azonban genetikailag még sincsenek közelebb az első háziasított kutyákhoz, mint társaik. A háziasított kutyák genetikai sokféleségéhez egyéb, nem genetikai hatások is hozzájárultak: például az emberi mozgás vagy a világháborúk okozta hatások.

A tudósok eredményeiket az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban tették közzé. A kutatócsapatban a Durham Egyetem mellett számos más intézmény is részt vett, többek között a svéd Upsallai Egyetem.

Összességében a tudósok 35 fajtából származó 1375 kutya és néhány farkas genetikai adatait is összevetették, hiszen a legfrissebb tanulmányok arra utaltak, hogy házőrzőink kizárólag a szürke farkas leszármazottai.

A tanulmány és a kutatás vezetője, dr. Greger Larson, a Durham Egyetem biológusa szerint még mindig nagyon sokat nem tudunk a kutya háziasításának korai történetét illetően, beleértve, hogy hol, mikor és hányszor került rá sor. Larson hozzátette: „ironikus, hogy mennyire szeretjük a kutyáinkat, akik mindenhová elkísértek bennünket, s barátainkká váltak, mégis a történelem elhomályosította eredetüket, s megnehezítette számunkra, hogy megtudjuk, miképpen vált a kutya az ember legjobb barátjává.”

A kutya ősei révén rettentően sok kereszteződésen esett át, ezért még nem tudták visszakövetni az utat az első közös ősre. Több fajta, beleértve a basenjit, a salukit (perzsa agár) és a dingót, eltérő és egyedi genetikai „aláírással” dicsekedhet, ami a korábbi tanulmányok szerint az ősi örökségre való bizonyítékot jelzi. Ugyanakkor a tanulmány szerint az ezekben a kutyákban fellelhető egyedi genetikai jellemző nem volt jelen őseikben. Ezek az állatok azért különbözhetnek társaiktól, mert földrajzilag elszigetelt helyen éltek, és nem voltak részesei a 19. századi viktoriánus Kennel Klub által kezdeményezett kevert sejtvonalak létrehozásának, amelynek eredményeképpen létrejött a legtöbb mai kutyafajta.

A tanulmány szerint a kutya háziasításának 15 ezer éves történetében a kutyák háziállatként való tartása csupán kétezer évvel ezelőtt kezdődhetett, és egészen a közelmúltig a kutyák nagy részét specifikus munkához szoktatták. „A modern fajták megjelenését és viselkedését tekintve bizony meglehetősen furcsa lenne, ha több száz évvel ezelőtt élnének” – mondta el Larson.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye