Messzi földről érkezhettek Novgorodba a középkori sárkánydíszek

Három különleges, sárkányokat és más képzeletbeli lényeket ábrázoló középkori bronzdíszt találtak az oroszországi Velikij Novgorod történelmi központjában, amelyek feltehetően az egykori Arany Horda területéről származnak. A tárgyak anyagösszetételének és díszítésének vizsgálata arra utal, hogy a város a 14–15. században olyan távoli térségekkel is kapcsolatban állhatott, ahol a mongol eredetű államalakulat katonai és művészeti hagyományai meghatározó szerepet játszottak.

A három bronzveret 2023-ban, a Velikij Novgorod történelmi központjában található Troickij XVII régészeti lelőhely feltárása során került elő, a 14–15. századra keltezhető rétegekből. Az Olga Tarabargyina régész vezetésével zajló ásatások a Valentin Janyin Nemzeti Történeti és Régészeti Központ építésének előkészítéséhez kapcsolódtak. A Novgorodi Állami Múzeum szakemberei a közelmúltban mutatták be a leletek vizsgálatának eredményeit.

A három bronzveret mindegyike egy formázott szélű díszítmény, felületükön azonban eltérő mitikus lények ábrázolásai figyelhetők meg. Az első tárgyon ívelt testű, felemelt mellső lábakkal ábrázolt sárkány látható, amelynek öntéshez használt agyagformáját a mester egy korábban elkészített tárgyról vett lenyomat alapján alakíthatta ki. Hasonló ábrázolásokat korábban a Karéliai-földszorosnál és a Krím félszigeten is azonosítottak.

A második veretet egy szárnyas testű, kígyószerűen csavarodó farkú és előrenyújtott mellső lábakkal álló lény díszíti. Az ehhez hasonló motívumok különösen a Volga középső és alsó folyása mentén fordultak elő, ahol az Arany Horda kulturális hatása jelentős volt. A harmadik tárgyon egy hosszú nyakú, apró fejű, mandulavágású szemmel, lekerekített fülekkel és ívelt nyelvvel ábrázolt lény látható, amelynek domborműves részleteit az öntés után gondosan kidolgozták. A hátoldalon megfigyelt nyomok arra utalnak, hogy a veret rögzítőelemeit később megpróbálhatták kijavítani vagy kicserélni. 

A három tárgy anyagvizsgálata kimutatta, hogy valamennyi ón- és ólomtartalmú bronzból készült, kémiai összetételük pedig szinte teljesen megegyezett egymással. A szakemberek ugyanakkor szokatlanul magas nikkeltartalmat mértek, amely eltér a novgorodi fémművesek által készített bronztárgyak jellegzetes összetételétől. Ez arra utalhat, hogy a vereteket nem helyben állították elő, hanem más térségből kerültek a városba, feltehetően a Volga vidékéről. Bár a pontos készítési helyet nem sikerült meghatározniuk a szakértőknek, az anyagösszetétel és a díszítőmotívumok egyaránt az Arany Horda területével fennálló kapcsolatok lehetőségét erősítik. 

A sárkányokat és más fantasztikus lényeket ábrázoló övveretek a 13. század első felében jelentek meg, és idővel az Arany Horda kultúrájának jellegzetes tárgyaivá váltak. A török és mongol népek hagyományaiban a sárkány gyakran a hatalmat, a védelmet és a tekintélyt jelképezte, míg a korábbi közép-ázsiai hitvilágban a vízzel, a termékenységgel és a világmindenség rendjével is kapcsolatba hozták. Egyes kutatók szerint a mongol uralom alatt elterjedt, sárkánymotívumokkal díszített katonai övek kialakulására a kínai császári hagyományok is hatással lehettek, bár hasonló ábrázolások már korábban is jelen voltak a térség művészetében.

Az Arany Horda a 13. században, a Mongol Birodalom nyugati területein alakult ki, uralkodói pedig Dzsingisz kán legidősebb fiától, Dzsocsitól származtatták magukat. Batu kán hódításai nyomán az államalakulat hatalma a kelet-európai sztyeppéktől Nyugat-Szibériáig terjedt. A birodalom egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi központja az Alsó-Volga mentén fekvő Szaraj volt, amely a különböző népek és kulturális hagyományok találkozási pontjává vált.

Novgorod a mongol fennhatóság időszakában is megőrizte saját intézményeit és jelentős kereskedelmi szerepét, miközben része maradt a térséget meghatározó politikai és gazdasági kapcsolatrendszernek. A sárkánydíszes övveretek feltehetően kereskedelmi cserekapcsolatok révén vagy az Arany Horda területéről érkező személyek közvetítésével juthattak el a városba. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tárgyak önmagukban nem bizonyítják viselőik származását vagy társadalmi helyzetét, ugyanakkor jól szemléltetik, miként terjedtek a különböző művészeti hagyományok a középkori Kelet-Európában.

A leleteket a Novgorodi Állami Múzeum és Természetvédelmi Terület gyűjteményébe szállították, ahol megőrzésük mellett a középkori tárgyakkal történő összehasonlításukra is lehetőség nyílik. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a novgorodi fémművesség, valamint a város és az Arany Horda közötti kulturális kapcsolatok pontosabb megismeréséhez.