Hetven év után árverezik el Leonora Carrington szürrealista festményét
Több mint hetven év után ismét a nyilvánosság elé kerül Leonora Carrington brit születésű szürrealista festőművész egyik ritkán látott alkotása, amelyet 1953 óta ugyanaz a család őrzött magángyűjteményében. Az 1953-ban készült, Fil d’Or (Aranyfonál) című festményt november 10-én árverezi el a New York-i Heritage Auctions, amely 250–350 ezer dollár (körülbelül 85 millió és 119 millió forint) közötti leütési árra számít. A különleges technikával készült mű a festő misztikum iránti érdeklődését és a szürrealista művészet jellegzetes alkotói módszereit egyaránt tükrözi.
- Több mint hetven év után ismét nyilvánosság elé kerül Leonora Carrington brit születésű szürrealista festőművész 1953-ban készült, Fil d’Or című alkotása.
- A festményt 1953-ban vásárolta meg egy kaliforniai műgyűjtő család, amely azóta magángyűjteményében őrizte, és több vételi ajánlatot is visszautasított.
- A Heritage Auctions november 10-én árverezi el az alkotást New Yorkban, ahol 250–350 ezer dollár (körülbelül 85 millió és 119 millió forint) közötti leütési árra számítanak.
A Fil d’Or (Aranyfonál) című festmény egy különös, bagolyszerű lényt ábrázol, amelynek alakját egymást keresztező, finom vonalak rajzolják ki a vásznon. A madár hangsúlyos szemei, törékeny szárnyai és csavarodó testrészei olyan képzeletbeli teremtményt idéznek fel, amely Carrington szürrealista világának visszatérő motívumai közé tartozik. Aviva Lehmann, a Heritage Auctions képzőművészeti részlegének alelnökhelyettese szerint a festmény titokzatossága különösen jellemző az alkotóra, akinek teremtményei mintha saját törvényekkel és hiedelmekkel rendelkező világban élnének.
A festmény 1953-ban Mexikóban készült, ahol Carrington a második világháború kitörését követően telepedett le. Művészetében ekkoriban egyre hangsúlyosabbá váltak az alkímia, a mágia és a misztikus hagyományok elemei, amelyeket olykor az egykori szerelme, Max Ernst német szürrealista művész által kidolgozott grattage technikával vitt vászonra.
Ernst az 1920-as évek közepén fejlesztette ki a grattage technikát, amely egy korábbi módszerén, az úgynevezett frottázson alapult. A frottázs során a művész egy érdes felületre, például fára vagy kőre papírlapot helyezett, majd ceruzával átdörzsölte, így a felület mintázata megjelent a papíron. Ernst később ezt az eljárást a festészetben is alkalmazta: a frissen festett vásznat egyenetlen felületre helyezte, majd visszakaparta a festék egy részét, hogy előtűnjenek az alatta lévő tárgy mintázatai. Ez a grattage-nak nevezett technika lehetővé tette, hogy a művész olyan formákat és alakzatokat hozzon létre, amelyeket később saját elképzelései szerint alakíthatott tovább. Ez a módszer jól illeszkedett a szürrealizmushoz, amelynek képviselői a véletlennek és a tudattalan képzeletnek is fontos szerepet tulajdonítottak. Ernst, aki egy időben Carrington élettársa volt, ezt az eljárást több művénél - köztük az 1940-ben készült Leonora a reggeli fényben című festményén - is alkalmazta.
A Fil d’Or című festményt még elkészítésének évében, 1953-ban vásárolta meg egy kaliforniai műgyűjtő család a mexikóvárosi Galería de Arte Mexicano galériától. Az alkotás azóta ugyanannak a családnak a tulajdonában volt, és ez idő alatt nem került a nyilvánosság elé, így a művészetkedvelőknek és a gyűjtőknek sem volt lehetőségük személyesen megtekinteni. A festményt jelenlegi tulajdonosa családi örökségként kapta meg, és bár az elmúlt évtizedekben többen is érdeklődtek a megvásárlása iránt, a család rendre visszautasította a magánúton érkező ajánlatokat.
Ez is érdekelhet
A november 10-i árverés azért is lehet különleges alkalom a műgyűjtők számára, mert a festő grattage technikával készült művei csak ritkán kerülnek piacra. A szakértők nemzetközi érdeklődésre számítanak, és úgy vélik, hogy a festményért nemcsak Carrington régi gyűjtői, hanem olyan vásárlók is versenybe szállhatnak, akik most szeretnének először hozzájutni a művész valamelyik alkotásához.
A festmény árverésre bocsátása egybeesik a szürrealista művészet iránti gyűjtői érdeklődés elmúlt években tapasztalt növekedésével, amely több jelentős aukciós rekordhoz is vezetett. Carrington Les Distractions de Dagobert (Dagobert szórakozásai) című, 1945-ben készült festménye 2024-ben 28,5 millió dollárért (körülbelül 9,26 milliárd forintért) kelt el a Sotheby's árverésén, míg Frida Kahlo 1940-es El Sueño (Az álom) című alkotásáért 2025-ben 54,7 millió dollárt (megközelítőleg 17,8 milliárd forintot) fizettek New Yorkban. Bár Carrington műveinek piaca a 2024-es csúcshoz képest mérséklődött, az Artnet Price Database adatai szerint alkotásai 2025-ben összesen 8,1 millió dollár (nagyjából 2,63 milliárd forint) értékben cseréltek gazdát nyilvános árveréseken, 2026-ban pedig már több mint 6 millió dolláros (mintegy 2 milliárd forintos) forgalmat értek el. Az árverésen a mű mellett Kim Whanki koreai festő két alkotása, egy Banksy-mű, valamint Joan Miró egyik, 1962-ben készült szoborterve is szerepel majd.
