Forró magyar őszök

Nem árulják el Houdini titkát

2011. február 3. 08:42

Minden idők egyik legnagyobb bűvészének tartják a magyar származású Harry Houdinit, trükkjei kortárs művészeket ihlet meg, életéről pedig most vándorkiállítás nyílt New Yorkban.


„A fickó ugyanaz, aki volt, mindenki tudja, ki volt Harry Houdini” – nyilatkozta Jeff Taylor, a marshalli Amerikai Bűvészmúzeum igazgatója. Houdini attrakciói és trükkjei „bűvös apparátusán”, színpadi kellékein alapultak, mint például a „Metamorfózis láda”, a bilincsek, vagy éppen a „Víz alatti kínzókamra”. „Ezek egyáltalán nem számítottak egzotikusnak, a metamorfózis láda például egy egyszerű utazóláda volt, amellyel egy bevándorló közösség azonosította magát” – mondta Brooke Kamin Rapaport, a New York-i Zsidó Múzeum Houdini: Művészet és Bűvészet című kiállítás kurátora.

A kiállításon a magyar származású illuzionista által használt színpadi kellékek láthatók, s az érdeklődők megtekinthetik, hogyan kápráztatta el nézőit a világszerte ismert előadóművész. Houdini rajongói között ugyanúgy megtalálhatók a szegények és a gazdagok, miközben a bevándorlók között nem egy egyszerű bűvésznek számított, hanem a kor egyik szupersztárját látták benne – magyarázta Rapaport. „Úgy gondolom, hogy a bevándorlók Houdini trükkjeire szimbolikus értelemben tekintettek: a mutatványokkal azt a közösséget testesítette meg a művész, amelyet fel akart szabadítani az elnyomás alól” – vallja a kurátor.

Houdini Weisz Erik néven, 1874-ben Budapesten látta meg a napvilágot, majd családjával együtt még gyerekként az Egyesült Államokba költözött. Kilenc éves korában kezdett el bűvészkedni, de csak 1899-ben fedezték fel igazi tehetségét. A tárlaton két olyan napló is látható, amely korábban egy magángyűjtő tulajdonában volt, s eddig soha nem került bemutatásra. Az egyik 1898-ból, a szupersztárrá válása előtti időszakból való, míg a másik 1916-ra datálódik, miután Houdini túl volt legemlékezetesebb mutatványán (a szabadulóművészt 1910-ben, láncokkal és bilincsekkel összekötve, egy vízzel teli ládában eresztették a New York-i East Riverbe, de végül sikerült kiszabadulnia és a kiúsznia a partra).

Houdininek az évek során sikerült kiaknázni a médiában rejlő lehetőségeket, mutatványait gyakran örökítették meg fotókon, illetve később filmeken, attrakciói több ezer embert vonzottak, 1919-től pedig már némafilmekben is szerepelt. A kiállításon kortárs ábrázolások is megtekinthetők, amelyeken a művésznek a későbbi kultúrákra gyakorolt hatásai érhetők tetten. A „varázslók becsületkódexéhez” híven azonban a múzeum nem fedi fel Houdini trükkjeit, a látogatóknak arra sincs lehetőségük, hogy közelebbről megtekintsék az illuzionista kellékeit. „Amint a titkokat felfedjük, abban a pillanatban foszlik köddé ellenállhatatlanságuk” – nyilatkozta Rapaport.

Egyedülálló fizikai ereje ellenére Houdini sem volt hallhatatlan, 1926. október 31-én, 52 évesen hunyt el. Ekkor egy egyetemi bemutató során tesztelte hasizmait, de egy tanuló akkora erővel ütötte meg, hogy vakbele valósággal szétrobbant, sérüléseibe a kórházba való szállítás után néhány nappal halt bele.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!