Hétpecsétes titok Robert Kennedy kubai akciója

Ötven évvel azután, hogy John Kennedy felkérte öccsét, Robertet Fidel Castro megbuktatásának előkészítésére, az elnöki könyvtár legfontosabb iratai még mindig az érdeklődő szempárok elől elzárva, a család tulajdonában vannak.

A dorchesteri John F. Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeumban összesen ötvennégy ládában, egyenként felcímkézve találhatók meg a titkos iratok, amelyekbe még az intézmény igazgatója sem kukkanthat bele. Az archívumok a hidegháború legforróbb pillanataiba engednek betekintést: naplók, jegyzetek, telefonbeszélgetések átiratai és más, Robert F. Kennedy igazságügy-miniszter hivatali éveivel kapcsolatos dokumentumok találhatók a gyűjteményben, köztük a kubai rakétaválságban és Fidel Castro megbuktatásának kísérletében betöltött szerepéről szóló feljegyzések.

Ötven évvel a kritikus események után még mindig zajlik a színfalak mögött a jogi csiki-csuki: a kutatók az iratokhoz való korlátlan hozzájutásért küzdenek, a család azonban hallani sem akar az ügyről. A vita annak ellenére is tart, hogy John F. Kennedy elnöki beiktatásának ötvenedik évfordulója alkalmából „egyedülálló módon”, több ezer iratot oldottak fel a titkosítás alól.

„Az RFK-dokumentumok a legértékesebb iratok közé tartoznak, érintetlen források a kül-és belpolitika területéről” – nyilatkozta Peter Kornbluh, a George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Levéltárának elemzője, aki maga is többször falba ütközött, amikor a család közbenjárását kérte a dokumentumok feloldásához.

A hozzáférést Robert Kennedy kilencedik gyermeke, Matthew Maxwell Taylor Kennedy akadályozza, akit a könyvtárban dolgozók szerint édesanyja bízott meg a feladattal. „Nagyon sok kérés érkezik az iratokba való betekintést illetően, de azt kell mondanom, hogy számos olyan kutató van, aki komolytalan projekthez akarja felhasználni a forrásokat. Az a felelősségem, hogy őrködjem az iratok felett” – mondta el Max Kennedy. „Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden könyvnek pozitív színben kellene feltüntetni édesapámat” – tette hozzá.

Thomas J. Putnam múzeum- és könyvtárigazgató elmondta: az intézmény a maga részéről szabaddá tenné az iratokhoz való hozzáférést, de ehhez az örökösek jóváhagyása szükséges. „Ennek érdekében már tárgyalásokat kezdeményeztünk a Kennedy családdal” – mondta el Putman.

Néhányan úgy vélik, a család így próbálja megőrizni a Robert Kennedyről kialakított pozitív – a polgárjogi harcos, a szociális reformok elkötelezett híve, a vietnámi háború kíméletlen kritikusa – képet, mivel a ládákból olyan dokumentumok kerülhetnek elő, amely a harcos antikommunista hírében álló RFK-t jogsértésekkel és Castro megbuktatási tervének bizonyítékaival terhelné. „Nyilvánvaló, hogy nem szeretné a család, ha mindez kiderülne” – fogalmazott Sheldon Stern, az American History Project egykori igazgatója. „A Kennedy-klán rendkívül szenzitív ezen a téren” – tette hozzá.

A magányos kutatók csalódottságát nem enyhíti, hogy még a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren bizottság és a hidegháborús hírszerzési szervek történetét kutató kongresszusi bizottságok sem férhettek hozzá az iratokhoz. Kornbluh úgy gondolja, az iratok „egyedülálló” lehetőséget biztosítanak a még mindig fagyos amerikai-kubai kapcsolatok megértéséhez, amelynek sarokkövei a Disznó-öböl, a kereskedelmi embargó és a rakétakrízis.

JFK beiktatása után nevezte ki öccsét igazságügy-miniszterré, aki így a Fehér Ház legfontosabb döntéshozatali körébe került. A legtöbb vitát kiváltó lépéseinek körvonalai már ismertek: a balul sikerült disznó-öböli invázió után őt nevezték ki a kubai kommunista vezetés aláásására indított titkos akciók, köztük a Mongúz hadművelet élére. „Nagyon szokatlan volt egy igazságügy-miniszternek, hogy nemzetközi titkos akciókat kellett lebonyolítania” – magyarázta Philip Brenner, az Amerikai Egyetem professzora.

Nicholas D. Katzenbach, RFK helyettese a történészek pártját fogja, amikor azt mondja: ugyanúgy kellene ezeket a dokumentumokat kezelni, mint más kormányzati iratot. „Robert a legtöbbször hibát követett el Kubával kapcsolatban, de úgy gondolom, ennyi idő elteltével fel kellene oldani a dokumentumokat” – nyilatkozta Katzenbach. A kutatók azt is meg szeretnék vizsgálni, hogyan folytatott keresztes háborút Robert Kennedy a szervezett bűnözés ellen. Korábban már napvilágra került, hogy a CIA-nak alvilági főnökök nyújtottak segédkezet Kubában, ahol szerencsejátékokat szerveztek Fidel Castro 1959-es hatalomra jutása előtt.