Sorsgyötörte magyar anyák

A Nemzeti Sportuszoda 80 éves

2010. december 7. 08:16 MTI

80 éve, 1930. december 7-én nyitották meg a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát. A létesítményt Hajós Alfréd (1878-1955), az első magyar olimpiai bajnok tervezte, aki 1896-ban az athéni első újkori olimpián a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban győzött.


Hajós kiválóan atletizált és a BTC bajnok labdarúgó csapatának is tagja volt, emellett építészmérnöki oklevelet is szerzett a műegyetemen. Az 1924-es párizsi olimpia szellemi versenyén Lauber Dezsővel készített stadiontervével ezüstérmet szerzett, s mivel aranyat nem adtak ki, valószínűleg ő az egyetlen, aki a sportban és szellemi téren is olimpiai győzelemmel büszkélkedhet.

Hajós Alfréd építészként egy ideig Alpár Ignácnál és Lechner Ödönnél dolgozott, majd 1904-ben önálló irodát alapított. 1914 előtt eklektikus-szecessziós stílusban alkotott, majd a modern építészet felé fordult. Amikor a margitszigeti uszoda tervezésébe kezdett, már ragyogó építészi karrier állt mögötte olyan alkotásokkal, mint a debreceni Aranybika Szálloda, a Borsod megyei Takarékpénztár miskolci banképülete, a Magyar Református Egyház budapesti székháza vagy az újpesti Megyeri úti sporttelep.

Azt, hogy a Nemzeti Sportuszoda a Margitszigeten épüljön fel, Donáth Leó, a Nemzetközi Úszószövetség 1927-ben megválasztott főtitkára harcolta ki Komjádi Béla, az első vízilabda aranycsapat megteremtőjének közreműködésével. Az állam és a főváros egy-egymillió pengőt adott az építkezéshez, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a telket és a vizet biztosította díjmentesen. A tervezésre a Magyar Mérnök és Építész Egylet adott közre pályázatot.

A Hajós által megálmodott létesítményt a vasbetonszerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák kialakítása jellemzi, a statikai terveket Gergely Jenő készítette. A medence lefedése 5 darab, 31 méter fesztávú, ellipszisívű vasbeton tartón nyugszik, a belmagasság 14 méter. Az ívek felett lépcsősen képezték ki a tetőt, a három sor ablak egyenletes nappali fényt ad. A széles homlokzati előcsarnokból lépcsők vezetnek az emeletre, innen lefelé érhetők el a lelátó ülései. A tribünök alatt öltözők, az előcsarnok felett szolgálati lakás és irodák kaptak helyet.

A lépcsők félhenger alakú kiugrásokban helyezkednek el, ezek hátul megismétlődnek, oda zuhanyozók, büfé kerültek. A nagymedence, a kismedence és a három ugrótorony a magas árvízszint miatt az emeleten kapott helyet, alattuk gépészeti helyiségeket alakítottak ki. A lelátókon összesen 2250-en fértek el 1100 ülő- és 1150 állóhelyen. Az épület homlokzatát klinkertégla-burkolat fedi, a déli főbejárat mellett a Duna-parti nyugati homlokzat is hangsúlyos, s árkádsor teszi ünnepélyessé.

Az 1930. december 7-i megnyitón Horthy Miklós kormányzó Hajós Alfrédot kormányfőtanácsossá nevezte ki. Az uszoda 1937-38-ban Csonka Ferenc építész és Csonka Pál statikus tervei nyomán nyitott versenymedencével és műugró-medencével bővült. A második világháborúban megrongálódott létesítményt 1950-re építették újjá, majd 1957-58-ban, 1983-ban, 2002-ben s 2006-ban tovább bővítették (újabb külső medencékkel is), illetve korszerűsítették. Az uszoda több nagy világversenynek adott már helyet, legutóbb az 2010-es úszó Európa-bajnokságnak. A Nemzeti Sportuszoda 1975 óta viseli Hajós Alfréd nevét, napjainkban műemléki védettséget élvez.

2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!