110 éve kezdődött az első újkori olimpia

A fair play és az antik tradíció

Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i.e. 776-ban rendezték, a görög városállamok versenyzői. Ettől kezdve négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket, az olimpia ideje a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt és pankrációt is, s a program 5-6 napig tartott. A győztesek óriási tiszteletnek örvendtek, nők még a nézők közt sem lehettek jelen. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i.sz. 393-ban betiltotta a játékokat.

Olimpiai stadion, 1896

Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették, így a francia forradalom, majd a direktórium idején is. 1835-ben Panagiotisz Szutszosz görög költő tett rá javaslatot, a William Penny Brookes alapította szervezet 1849-től rendezett Angliában olimpiai fesztiválokat. 1834-36 közt Skandináv Olimpiai Játékokat rendeztek Ramlosában, 1859-től tartották meg az Evangelisz Zappasz által kezdeményezett Pánhellén Játékokat, az 1860-ban alakult Brit Nemzeti Olimpiai Bizottság 1866-ban Londonban rendezett országos olimpiát. Az első, 1877-es athéni olimpia kísérlete teljes kudarcba fulladt, három év múlva a már említett Brookes brit-görög együttműködésben képzelt el egy nemzetközi olimpiai viadalt.

Pierre de Coubertin báró, a Francia Atlétikai Szövetség főtitkára többször járt Angliában, hogy tanulmányozza az ottani testnevelési rendszert, s az angol nyelvű nemzetek számára Ashley Cooper tervezete alapján megrendezett Much Wenlock-i játékok nagy hatást gyakoroltak rá. 1890-ben Wenlockban találkozott Brookes-szal, ekkor öltött formát benne a modern, nemzetek feletti olimpiai gondolata.

Coubertin olyan olimpiákat tervezett, amelyeken minden nemzet részt vehet, s az angol fair play-t az antik tradícióval akarta ötvözni. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük a magyar Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőr-kérdés. A diplomáciai előkészítésben Alphonse de Courcel báró volt nagykövet jelentős részt vállalt, ő a béke előmozdítóját és a szocializáció eszközét látta a sportban.

1. A fair play és az antik tradíció
2. Athéntól Athénig