Bankzárlat Magyarországon
2010. július 13. 09:16
Az 1929. október 24-én, a "fekete csütörtökön" kezdődő krízis több, mint másfél éves késéssel gyűrűzött be hazánkba, hiszen a kormány 1931. július 14-én léptetett életbeháromnapos bankzárlatot Magyarországon - mutatta be Kálniczkyné Katz Veronika a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Korábban
Az amerikai tőzsdekrach fő oka – éppúgy, mint a 2007 nyarán kezdődött hitelválságnak – a befektetők rövidtávon nagy nyereségeket váró hajlandósága volt. Ennek hatására jelentős tőkekivonások történtek Európában is, hiszen úgy tűnt, a New York-i tőzsdén rövid idő alatt igen nagy nyereségeket lehet realizálni. Amikor azonban túl sokan értékeltek túl valós gazdasági tartalom nélküli papírokat, elkerülhetetlen volt a bukás.
A válság Európában nem jelentkezett azonnal, hanem elhúzódó, lassú árfolyamcsökkenés állt be. 1930. második felében Németország bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a jóvátétel következő részét. A rövid lejáratú kölcsönök mind nagyobb arányú visszavonása, a bankbetétek tömeges megszüntetése 1931. május 11-én az Oesterreichische Credit-Anstalt csődjét okozta. A válság hatására Németországban július 13-án bankzárlatot és deviza-kényszergazdálkodást rendeltek el. Ezt az intézkedést Magyarország is követte, a 4.000/1931. M. E. sz. rendelettel július 14-én három napra felfüggesztették a bankbetétek kifizetését, majd a rendeletet továbbiak követték.
A Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának ülésein a hazai gazdasági élet prominens szereplői vitatták meg az európai gazdasági események nyomán előállt helyzetet, illetve a megteendő lépéseket. Magyarországon a kamatláb növelésével akartak eredményeket elérni.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
A bankzárlat részleges feloldásával augusztus 17-től, illetve vidéken 24-től élénkült ugyan a bankbetétek felmondása, de nem öltött katasztrofális méreteket. A korlátozások teljes feloldására csak szeptember 30-án került sor. A csekk- és váltóforgalom korlátozására, illetve a betakarításhoz és a terményfelvásárláshoz szükséges könnyítések már korábban életbe léptek. A pénzügyi kormányzatnak a betétesek megnyugtatására szolgáló intézkedése volt az aranypengő, mint számlapénz bevezetése.
Aranyból soha nem vertek pengő érmét, bár a pengőérték bevezetéséről szóló törvényben még ez szerepelt, mert az ország 1926-os érckészlete ezt nem tette lehetővé. Mint említettük, most – 1931-ben – az érckészlet együtt apadt a devizakészlettel, tehát most sem vertek aranyból pengőt, de nagyon jól hangzott, hogy a bankbetét ezentúl aranypengőre szól. Az aranypengő egyébként pontosan ugyanannyit ért, mint a nem arany pengő és ez fennállása alatt nem is változott, bár a bevezető rendelet a pénzügyminiszter feladatául jelölte meg az értékváltozás bejelentését.
A Magyar Nemzeti Bank érc- és devizatartalékai olyan gyorsan fogytak, hogy a bankzárlat feloldásával egyidőben bevezették a kötött devizagazdálkodást, majd 1931. december 23-án elrendelték a transzfermoratóriumot is. A kötött devizagazdálkodás egészen 2001-ig fennmaradt: a pengő, majd a forint nem volt szabadon átváltható, csak a kijelölt devizahatóság, a Devizaközpont, majd a Magyar Nemzeti Bank adhatott el magánszemélyeknek devizát, miközben a pengő majd a forint kivitele „kiajánlása” is törvénybe ütközött.
A transzfermoratórium, ami a vállalkozásokat érintette – a külföldi pénznemben teljesítendő átutalásokat és kifizetéseket csak a Magyar Nemzeti Bank bonyolíthatta le az átutalandó összeg pengőben történő befizetését követően – 1945 után is fennmaradt , gyakorlatilag a kétszintű bankrendszer megjelenéséig.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 18. Az ENSZ és az Európai Unió](/ih0Ax/label/.cut-640x400/779.jpg)
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/f57dcb25b6a214752390a7126b821019.jpg)