Hétvégi várkalauz: Zalaszentgrót
2008. szeptember 26. 13:48
Az országunk területén emelkedő középkori váraknak változatos sor jutott osztályrészül a történelem viharos évszázadai során. Míg legtöbbjüket a hadi célok megszűntével lerombolták és maradványaikat építőanyagul széthordták a környéken élők, addig némelyeket a tulajdonos földesúri család annyira átformált, hogy teljesen eltűntek a védőművei. Ezek közé tartozik a dunántúli Zalaszentgrót városában található épület is, amelynek feledésbe merült múltja csak az 1974-es régészeti kutatások során tisztázódott.
Magáról a településről Árpád-házi IV. Béla király által 1247-ben kiadott oklevélből értesülünk első ízben, ekkoriban a Türje nemzetség szállásterületéhez tartozott. Az ő leszármazóik veszik fel nemesi családnévül a „Szentgróti” nevet, majd a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó uradalom központjául egy erődített szállást emeltetnek.
A 13. század végén már várként (latinul castrum) szerepelt a forrásokban. Ismerjük a földesúri família tagjai között létrejött birtokosztályt is, amiben Tamás fia Fülöp és Dénes fia Dénes vetette papírra a megegyezésüket. Az 1300-as évek elején évtizedekig az önálló tartományt kialakító Kőszegi nemzetség bitorolta, tőlük csak az ország egyesítő Károly Róbertnek sikerült visszafoglalnia. Az 1440-es években Bánffy Pál főnemes fegyveresei élén lerohanta és évekig megszállva tartotta, tőle csak hosszas pereskedés után tudta visszaszerezni jogos ura.
A 16. században a belháborúba sodródott nemesség igyekezett megerődíteni lakóhelyét, védekezve a gyakori támadások ellen. A Dunántúl területe tartósan a Habsburg császári és királyi ház fennhatósága alá került. A Bécsi Haditanács által létrehozott végvárrendszer magába foglalta a kisebb-nagyobb várak és a nemesi kastélyok mellett a lakosság ingyenmunkájával felhúzott palánkvárakat és a falusi kőből emelt templomokat is.
A hadászati jelentőségű Kanizsa várát 1600-ban foglalta el az oszmán, ezután Zalaszentgrót a támadások arcvonalába került. Falai sokszor látták a környéket dúló-fosztogató török és tatár könnyűlovasokat, de keresztény helyőrségének mindvégig sikerült megvédelmeznie. II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharca után a császári zsoldosok felrobbantották. 1787-ben Batthyány Ferenc gróf, földesúr utasítására a helyén, maradványainak felhasználásával építették meg azt a késő barokk stílusú, U-alakú kéttornyos kastélyt, ami napjainkban egészségügyi intézményként működik.
Zalaszentgrót a Google Térképeken
Zalaszengrót oldala
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap