2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Csehszlovákiai magyarság 56-ban

2006. október 20. 12:30

A csehszlovákiai magyarság körében az 1956-os magyarországi események jóval halkabb visszhangot váltottak ki, mint a környező országok kisebbségi magyarságában.

Szolidaritást vállaltak

Pozsonyi életkép, 1956

Az idei év kiemelkedő jelentőségű Magyarország külföldi megismertetésének tekintetében, hiszen a forradalomra való emlékezés és annak feltárása a környező országokban is jelentős feladat elé állította a kutatókat. Györffy Csaba nagykövet megnyitóbeszédében röviden felvázolta az 1956-os év nemzetközi politikai viszonyait, Dusan Caplovic a szlovák kormány - kisebbségekért is felelős - miniszterelnök-helyettese pedig levelében köszöntötte a konferencia résztvevőit.

A magyar és szlovák történészek, kutatók előadásaiból kiderült, hogy a szomszédos államokban élő magyarok közül a csehszlovákiai magyarságot érintették legkevésbé az 1956-os forradalom eseményei. Simon Attila szerint erre magyarázat lehet Csehszlovákia korabeli helyzete.

Szlovákiát a környező országokkal ellentétben magasabb életszínvonal jellemezte, nem volt Magyarországhoz hasonló méreteket öltő szovjetellenesség. Sztálin halálát követően ugyanis nem játszódott le a szomszédos államokhoz (Lengyelországhoz és Magyarországhoz) képest a desztalinizációs folyamat, ennek egyik legjobb példája, hogy 1955-ben Prágában szobrot emeltek a generalisszimusznak. A szlovákiai magyarok távolságtartása pedig a II. világháborút követő kitelepítések, lakosságcsere és Benes-dekrétumok közelségével is magyarázható: az 1945-48 követő időszakot követően szinte teljesen értelmiségi vezetőréteg nélkül maradt a magyarság.

A történész a csehszlovák belügyminisztérium jelentéseit tanulmányozva arra jutott, hogy 1956 októberében a dél-szlovákiai magyarok lakta településeken alig végzett valaki munkát, mindenki a Magyar Rádió vagy a Szabad Európa Rádió adását hallgatta. Azt remélték, hogy a magyarországi események az ő életüket is pozitívan befolyásolják. "Gömörország" egyik városának Safarikovonak lakosai például azt remélték, hogy lakóhelyük a magyar események hatására visszakapja eredeti nevét, Tornalját. A pozsonyi magyar - Duna utcai - gimnázium diákjai szolidaritást vállalva a budapesti eseményekkel, fekete szalagot tűztek a kabátjukra. Számos magyarlakta településen pedig a kocsmákban a himnusz eléneklésével vállaltak közösséget a forradalmárokkal azokban az őszi napokban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár