Baszkföld történelme

A baszkok eredete és ókori története

Bár számtalan elmélet született ebben a témában, a baszk nép pontos eredete ismeretlen. Vannak, akik azt állítják: a baszkok az indo-európai népekkel együtt, mintegy 4000 évvel ezelőtt érkeztek jelenlegi lakóhelyükre. Ezt az elméletet azonban földrajzi és régészeti szempontból is cáfolták már. Mások az Ibériai-félsziget őslakosaitól eredeztetik őket. A legfantáziadúsabb elméletek egyenesen az elpusztult atlantiszi nép leszármazottainak tartják őket. A tudósok igazából csak egyvalamiben értenek egyet: abban, hogy a baszkok évezredek óta ugyanazon a helyen élnek, tehát Európa legősibb, egy helyben élő nemzetét alkotják.

Hasonló homály övezi a baszk nyelv (baszkul euskara) eredetét is. Bár léteznek elméletek, melyek a baszkot a grúz, a berber, sőt, a kecsua nyelvvel rokonítják, a legtöbb tudós azt a véleményt osztja, mely szerint az euskara nem sorolható be egyetlen ismert nyelvcsaládba sem, hanem egy önmagában álló, külön nyelvcsaládot képez.

A baszk történelem kezdeteiről tehát keveset tudunk, annyi mégis bizonyos, hogy az elsők, akik meghódításukkal próbálkoztak, bizonyos indo-európai törzsek és a kelták voltak. Ha ők nem is, a rómaiak kicsivel több sikerrel jártak, jóllehet a források tanúsága szerint a baszk nép egészét sohasem tudták teljesen uralmuk alá hajtani. Azok a baszkok, akikre a római befolyás és kultúra leginkább kiterjedt, valószínűleg kereskedési céllal érkeztek a hegyekből. Az i. e. 3. században kezdődött római uralom alatt a baszkok végig megtartották hagyományos törvénykezésüket és vezetőiket. A baszkok hegyes-völgyes földje nem tartozott a birodalom jómódú vidékei közé, és a rómaiak nem is tettek sok erőfeszítést a fejlesztésére. A romanizáció alacsony foka is közrejátszott az intakt baszk kultúra és nyelv fennmaradásában - bár az Ibériai-félsziget északi részét meghódító Pompeius nevét máig viseli a szadista bikafuttatásáról hírhedt Pamplona városa.

A római írásos emlékek szerint a baszkok soha nem lázadtak a birodalom ellen, így nem is volt szükség arra, hogy nagyszámú római katonaság állomásozzon Baszkföldön. Sok említés esik viszont egy baszk kohorszról, mely hosszú éveket töltött az észak-britanniai Hadrianus falának védelmével.

1. A baszkok eredete és ókori története
2. A középkortól a nemzeti ébredések koráig
3. A spanyol polgárháború és a szeparatizmus éledése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai