Baszkföld történelme

2004. március 12. 11:15

Korábban

Bikafuttatással ünneplik a baszk szent napját

A spanyol polgárháború és a szeparatizmus éledése

Spanyolország 1931-ben köztársaság lett. A szintén függetlenségéért küzdő Katalónia azonnal elnyerte az autonómiát, Baszkföld esetében erre csak 1936-ban, a fasiszta lázadás és a polgárháború kitörésekor került sor. 1937-ben, mikor az Autonóm Baszk Kormány letette a fegyvert Franco olasz szövetségesei előtt, a baszk történelem egyik legszörnyűbb korszaka kezdődött. A polgárháború ugyanis megosztotta a nemzetet: egyik részük a baloldali köztársaság-pártiak, másik részük Franco mellé állt. A háború egyik legszörnyűbb eseménye Guernica, Bizcaya történelmi fővárosának német bombázása volt.

A spanyol polgárháborúban győztes Francisco Franco tábornok rezsimje a baszkok számára kíméletlen elnyomást hozott. A homogén spanyol nemzetállam megteremtéséért tűzzel-vassal küzdő Franco-rezsim a baszk kultúra minden megnyilvánulására - beleértve a nyelvhasználatot, táncot, éneket, szokásokat, jelképeket vagy politikai mozgalmakat - a legkegyetlenebb megtorlással válaszolt. Ezekért a tevékenységekért számos baszkot ütlegeltek, kínoztak, börtönöztek be vagy végeztek ki az 1930-as évek végén Spanyolországban. Erre az időszakra tehető a baszk szeparatista mozgalmak megszületése, melyek közül a legismertebb és egyszersmind a legkegyetlenebb az ETA (Euskadi Ta Askatasuna, vagyis Baszkföld és Szabadság).

A diktátor halála után az ország demokratizálódni kezdett, s a baszk területek bizonyos fokú autonómiát kaptak. A jelenlegi autonóm Baszkföld (lakói nyelvén Euskadi), melynek területe 7234 km2, három tartományból áll: Araba, Bizkaia és Gipuzkoa (spanyolul Alava, Vizcaya és Guipuzcoa). Fővárosa Gasteiz (spanyolul Vitoria). Az 1979. december 22-én autonómiát kapott Baszkföld hivatalos nyelvei a spanyol és a baszk, ám utóbbit a lakosságnak csak 20-25 százaláka beszéli. Az elmúlt évek adatai szerint azonban - évtizedek óta először - a baszkot beszélők száma emelkedik.

Az ETA terrorszervezet története

Az ETA (Euskadi Ta Askatasuna, vagyis Baszkföld és Szabadság) szeparatista terrorszervezetet a PNV (Baszk Nemzeti Párt) radikális, a párt politikájával elégedetlen fiatal aktivistái alapították 1959-ben, célja a független és szocialista baszk állam megteremtése, amit gyilkosságokkal és bombamerényletekkel akar elérni. Megalakulása után tíz évig csak az elméleti alapokkal foglalkozott, és szimbolikus módszerekkel támadta a spanyol uralmat (pl. baszk zászlók illegális felhúzása).
A terrorhullám 1968-ban kezdődött, mikor Xabi Etxebarrieta, az ETA egyik tagja agyonlőtt egy rendőrt, aki egy utcai ellenőrzésen megállította az autóját. A spanyol rendőrök hamarosan végeztek vele. Az ETA ezután hajtotta végre első kitervelt akcióját: egy kínzással gyanúsított rendőr meggyilkolását. A hatvanas években az ETA politikájára hatással volt Algéria függetlenedése és a dekolonializációs (a gyarmatok függetlenségéért küzdő) mozgalom.

1973-ban merényletet kíséreltek meg Luis Carrero Blanco tengernagy, Franco kijelölt utódja, akkori miniszterelnök ellen - ezt a spanyol ellenzék jó része még a diktatúra elleni bátor lépésként üdvözölte.

A hetevenes években az ETA két szárnyra bomlott: egy fegyveres csoportra és egy politikaira. Ekkor, a hetvenes évek második felében idult meg Spanyolország demokratizálódása is, s az ETA politikai szárnya élt is a felkínált amnesztia lehetőségével: csatlakoztak az Euskadiko Ezkerra (Baszkföldi Baloldal) mozgalomhoz, és részt vettek a demokratizálás folyamatában. A radikális csoportok azonban továbbra sem tettek le a fegyveres harcról.

Az ETA célpontjai ettől kezdve a nem nacionalista baszk politikusok, újságírók, értelmiségiek és üzletemberek; valamint a spanyol elnyomás eszközeinek tekintett Nemzeti Gárda (Guarda Civil) tagjai lettek. A március 11-diki, 186 áldozatot követelő vasúti merényletig az 1960-as évek óta összesen kb. 800 embert öltek meg.

Jellemzően Baszkföld nagyobb városaiban, ezeken kívül spanyol nagyvárosokban - pl. Madridban és Barcelonában - követnek el merényleteket, de célpontjaik közé tartoznak a tengerparti zsúfolt üdülőhelyek is. Az ETA emberrablásból, betörésekből, fegyverkereskedelemből és védelmi pénzek szedéséből tartja fenn magát. Ezeken kívül - marxista elveinek köszönhetően - a kommunista Kuba anyagi támogatását is élvezi, de Líbia és Libanon jóindulatára is számíthat. Némelyik vezetője Mexikóban és Venezuelában nyert politikai menedékjogot.

A nyolcvanas évek második felében egy kormánypénzből működő, de illegális eszközökkel operáló antiterrorista osztag, a GAL számos ETA-vezetőt fogott el, ám az akcióknak sajnos ártatlan áldozatai is voltak.

Az ETA sikertelen merényletet követett el I. János Károly spanyol király és José-Maria Aznar kormányfő ellen.

A Batasuna párt története

A Batasuna pártot baloldali nacionalista csoportok uniójaként 1978-ban alapították meg, Herri Batasuna (Egységes Nép) néven. A párt megalakítása az új spanyol alkotmányra adott elutasító válasz volt. A párt tagja a társadalmi egyesületeket, szakszervezeteket, ifjúsági és nőszervezeteket tömörítő Baszk Nemzeti Felszabadítási Mozgalomnak. A nagyjából 200 000 választóval rendelkező Batasuna nem vett részt a legutóbbi országos választásokon, de a 2001-es regionális választásokon 10 százalékot szerzett. A pártnak a helyi tartományi és települési önkormányzatokon kívül az Európa Parlamentben is vannak képviselői.

Bár a Batasuna tagadja, hogy bármiféle köze lenne az ETA terrorszervezethez, fontos politikusai közül többen nem is oly rég még ETA-aktivisták voltak - így Arnaldo Otegi vagy az a Jose Antonio Urrutikoetxea, akit számtalan gyilkossággal gyanúsítanak, ám akit a Batasuna mégis a baszk parlament Emberi Jogi Bizottságába delegált.

A Batasunát többször is megpróbálták hivatalosan betiltani, amit a párt olykor a nevének megváltoztatásával próbált elkerülni. 2001-ben aztán egy véres ETA-merényletet követően a spanyol parlament 295:10 arányban megszavazta a Batasuna működésének felfüggesztését arra az időre, míg ki nem vizsgálják az ETÁ-hoz fűződő kapcsolatát. A párt pamplonai központi irodáit bezárták, bilbaoi és vitoriai irodáikat pedig megfigyelés alá helyezték.

A párt aktivistáinak egy csoportja Aralar néven erőszakellenes politikai szervezetet hozott létre, magát a Batasunát azonban 2003-ban a spanyol hatóságok véglegesen betiltották. Az ítélet megtiltja a párt más néven való újjászervezését és a választásokon való indulást, tagjai mégis feltűnnek helyi listákon. 2003 májusában az évben az Egyesült Államok kormánya a hivatalosan nyilvántartott terrorszervezetek listjára feltette a Batasunát, egy hónappal később az Európai Unió követte a példáját. Mindennek ellenére a Batasuna legális pártként működik Franciaországban, vezetőinek nagy része pedig szabadlábon van.

előző oldal 3 / 3