20 tény a berlin falról

2023. augusztus 13. 15:05 Múlt-kor

A határzárat 1961. augusztus 13-án 500 tonna szögesdrót felhasználásával állították fel. A betonfalat két nappal később több ezer szászországi munkás segítségével kezdték el építeni.

A berlini fal építése a Brandenburgi kapunál (Federal Archives, picture 145-P061246 / o.Ang. / CC-BY-SA 3.0)

Korábban

1. A hidegháború alatt Európa kettéosztottságát jelképező berlini fal megépítését 1961-ben határozta el az NDK vezetése, hogy megakadályozza a keletnémet állampolgárok tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését.

2. 1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t.

3. A berlini fal megépítése előtt a nyugatra emigrálók száma az egekbe szökött. 1961-ben a szögesdrótakadályok lefektetéséig, augusztus 13-ig 207 ezren menekültek Nyugat-Berlinbe.

4. A határzárat 1961. augusztus 13-án 500 tonna szögesdrót felhasználásával állították fel. A betonfalat két nappal később több ezer szászországi munkás segítségével kezdték el építeni.

5. A 155 kilométer hosszú, 3,5 méter magas, 45 ezer betonelemből álló fal teljesen körülzárta Nyugat-Berlint.

Egy Peter Fechter nevű, átszökés közben megölt fiatalember emlékére emelt kereszt a fal nyugati oldalán 1984-ben

6. Az NDK vezetése „antifasiszta védőgátnak” tekintette a falat, míg Willy Brandt fasisztának és „egy új koncentrációs tábor külső falának” nevezte a határzárat.

7. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni.

8. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak.

9. 1961. október 27-28-án a leghíresebb átkelőnél, a Checkpoint Charlie-nál 16 órán át néztek egymással farkasszemet a szovjet és az amerikai tankok, de a feszült helyzet végül nem eredményezett háborús konfliktust.

10. 1963. június 26-án, John F. Kennedy híres nyugat-berlini beszédének napján az NDK határcsapatai hosszú anyagdarabokkal takarták le a Brandenburgi kaput, így az amerikai elnök ezen keresztül nem láthatott át Kelet-Berlinbe.

A fal egy szakasza Nyugat-Berlinből nézve, 1986. (Wikipedia / Nancy Wong / CC BY-SA 4.0)

11. A fal fennállása alatt mintegy 5000 NDK-állampolgár – köztük számos határőr – kísérelt meg Nyugat-Berlinbe szökni, legtöbbjüket azonban elfogták, legalább 136-an pedig életüket vesztették.

12. A szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat, és 3-6 nap szabadságot kaptak.

13. A Nyugat-Berlint körülzáró betonfal mellett párhuzamosan egy másik falat is építettek. A két fal közötti, akadályokkal teletűzdelt, homokos-kavicsos részt halálsávnak nevezték.

14. A fal fennállásának 28 éve alatt a halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. Az erődítmény lebontása után az addig háborítatlanul élő állatok bujkálásra kényszerültek, és sokan közülük éhen haltak.

15. A 70-es évek elejétől az NSZK „új keleti politikájának” eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai.

A fal 1989. november 16-án (Wikipedia / Yann / CC BY-SA 3.0)

16. A fal nyugati oldalának látványát számos helyen graffitik tették elviselhetőbbé. 1984-ben a Checkpoint Charlie-nál még graffitiversenyt is rendeztek.

17. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott.

18. Bár a határt 1989. november 9-én nyitották meg, csak 1991 novemberében, a Berlin és Brandenburg határán fekvő műszaki zár felszámolásával szűnt meg végleg a berlini fal.

19. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni.

20. A falhoz legközelebb lakó kelet-berliniek nagyobb arányban szenvedtek alkoholizmustól és depressziótól, és gyakrabban fordult elő körükben a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő lakosoknál.