Meghal Bolyai Farkas matematikus
Hatéves korában már írt és olvasott, latinul is. Iskolás évei alatt megtanult németül, franciául, olaszul, angolul, héberül és románul. Rendkívüli fejszámoló tehetsége és zenei érzéke miatt csodagyereknek tartották. 1781-től a nagyenyedi református kollégiumban nevelkedett, 12 évesen a 8 éves Kemény Simon mentora volt Marosvécsen. 1790-től mindketten öt évet tanultak a kolozsvári református kollégiumban. 1796-tól Jénában, majd Göttingenben tanult, hol diáktársa volt a későbbi nagy német matematikus, Carl Friedrich Gauss. A vele folytatott eszmecserék hatással voltak érdeklődési körének kialakulására. 1799-ben gyalog hazatért, 1801-ben megnősült és dolmáldi birtokán gazdálkodni kezdett. 1804-től 1851-es nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi református kollégium matematika-fizika-kémia professzora volt. Ez az állás csak sovány megélhetést hozott, ezért Farkas sok mindenbe belefogott: fordított, erdészeti tanulmányt írt, új fűtő- és főzőberendezéseket tervezett. 1832-ben a Magyar Tudós Társaság tagjának választotta, főleg szépirodalmi munkásságát értékelve. Fia, János minden idők legnagyobb magyar matematikusa lett, de nézeteltéréseik igen megkeserítették az apa életét. Főműve a Tentamen, amely tankönyv, s egyben önálló felfedezéseinek összefoglalása. Felismerései elszigeteltsége miatt nem lettek ismertek,s a köztudatban ma mások nevéhez fűződnek. A függvényfogalom meghatározásában sok neves kortársát megelőzte. Heinrich Baltzer révén vált ismertté a Bolyai-algoritmus, amely magasabbfokú egyenletek közelítő megoldására alkalmas. A pozitív tagú végtelen sorokra állította fel a ma Raabe nevét viselő konvergencia-kritériumot. Euklidész V. posztulátumának bizonyítása során csak a helyettesítő axiómákig jutott el, de az ő érdeme, hogy zseniális fiát e kérdéskör felé irányította. A Tentamen függelékeként jelent meg János Tértana. Jelentősek az aritmetika, a geometria és a halmazelmélet alapjaihoz tartozó megállapításai is, és a végszerű területegyenlőség általa adott definíciója. A francia enciklopédisták hatását tükröző drámákat írt, érdeklődött a zeneelmélet iránt, gyógyítással kísérletezett. Társadalmi kérdésekkel is foglalkozott, az utópikus szocializmus gondolatai alapján írt Úr-bér, kárpótló egyesület című fogalmazványában a jövő falujának életét képzelte el. Marosvásárhelyen hunyt el.