Zsigmond diplomáciai útjai Európában

2004. július 21. 21:44

1412 decemberében Zsigmond személyesen akarta irányítani a Velence elleni háborút. 1413 áprilisában elhagyta az országot, a harcokat lezáró fegyverszünet megkötése után pedig nem tért haza. A magyar történelemben mindaddig elképzelhetetlen módon, több mint hat évig volt távol országától. Hosszabb időt töltött Lombardiában, megállapodott XXIII. János pápával az egyetemes zsinat összehívásáról, majd Németországba indult. 1414. november 8-án Aachenben német királlyá koronázták, innen utazott az ugyanekkor megnyílt konstanzi zsinatra. Miután az egyházszakadás felszámolásához szükség volt az aragón uralkodó pártfogását élvező XIII. Benedek lemondatására, Zsigmond 1415 júliusában útra kelt, hogy személyesen oldja meg az utolsó nehézségeket. Konstanzból Avignonon át Narbonne-ba, majd Perpignanba utazott, ahol sikerült rábeszélnie I. Ferdinánd aragón királyt az egység támogatására. A nagy európai körutazás a következő évben folytatódott, mivel a zsinat eredményeire veszélyt jelentett az időközben kiújult "százéves háború". Zsigmond közvetíteni próbált a párizsi és a londoni udvar között. 1417 januárjában érkezett újra Konstanzba, ahonnan a zsinat feloszlatása után, 1418 májusában indult vissza Augsburg és Regensburg érintésével Magyarországra. Több ezer kilométeres utazására nagy számú magyar kíséret követte. Sokan közülük most találkoztak először a fejlettebb nyugat-európai társadalmi, kulturális viszonyokkal. A külföldön látott újdonságok nagy része azonban - anyagi források híján - továbbra is elérhetetlen maradt számukra. Átvették ellenben, és Magyarországon elterjesztették a címerhasználatot. A király utazásai csakúgy, mint a fejedelmi vendégek gyakori budai látogatásai, plasztikusan jelzik, hogy a korabeli Magyarország szervesen tagolódott a keresztény Európába.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek