Zihgir íjászgyűrű az udvarból Hasankeyf új szenzációs lelete

Hasankeyf ősi városában egy kivételes, 12–13. századi elefántcsont zihgir (ijjászgyűrű) került elő. A lelet az artuqid elit identitásáról, reprezentációjáról és a középkori iszlám kézművesség magas szintjéről tanúskodik.

Ritka zihgir Hasankeyf rétegeiből

Rendkívüli régészeti felfedezés látott napvilágot Hasankeyf területén, Anatólia egyik legösszetettebb történeti lelőhelyén. Az Örökség a jövőért program keretében egy 12–13. századra keltezhető, artuqid kori elefántcsont zihgirt tártak fel. A tárgy új betekintést ad az artuqid udvari kultúra vizuális világába és az elit önreprezentációjába.

Hasankeyf földrajzi és történeti szerepe

Hasankeyf Törökország délkeleti részén, Batman tartományban, a Tigris folyó mentén fekszik. Stratégiai helyzete miatt évezredeken át a kereskedelem és a hatalom fontos csomópontja volt. A város mintegy 30 kilométerre található Batmantól, és elérhető távolságban van Mardintól és Diyarbakırtól.

A sziklákkal övezett völgy különleges természeti adottságai csaknem 12 000 éven át biztosítottak megtelepedési lehetőséget. A település története során római, bizánci, artuqid, ajjúbid és oszmán korszakok rétegződtek egymásra. A sziklába vájt lakások, hidak, paloták és mecsetek ma is ezt a sokrétű múltat tükrözik.

Az artuqid főváros fénykora

A középkorban Hasankeyf az Artuqida-dinasztia uralma alatt politikai és kulturális központtá vált. A paloták és erődítmények monumentális mérete az udvar gazdagságát és reprezentációs igényét jelzik. Az újonnan feltárt zihgir tovább erősíti a város szerepét az elit életének és művészetének középpontjaként.

A tárgy a 2025-ös ásatási szezonban került elő a Nagy Palota délkeleti sarkában. Az épület szoros kapcsolatban állt az artuqid uralkodókkal. A palotai falak metszéspontjában talált lelet elhelyezkedése arra utal, hogy tulajdonosa a legmagasabb társadalmi réteghez tartozott.

Zihgir és társadalmi rang

Az elefántcsontból készült zihgir rendkívül ritka alapanyagú luxustárgy. Felületét gyöngyök, türkizkő és ezüstberakások díszítik. A pajzs két oldalán szabályos sorokba rendezett gyöngyök láthatók, középen gyémánt alakú ezüstminta zárja a kompozíciót. Az ujjnyílást körbefutó ezüst motívumok geometrikus harmóniát alkotnak.

A középkori török és iszlám világban az íjászat a nemesi identitás alapvető eleme volt. A hüvelykujjon viselt zihgir egyszerre szolgált gyakorlati eszközként és státuszszimbólumként. A gazdagon díszített példányok elsősorban reprezentációs célokat töltöttek be, különösen az uralkodói és arisztokrata környezetben.

Egyedülálló lelet az ismert anyagban

Összehasonlító vizsgálatok szerint eddig nem ismert más, gyöngybetétes zihgir. Bár luxus kivitelű íjászgyűrűk találhatók például a Topkapı-palota gyűjteményében, a hasankeyfi darab az anyag, a formája és a díszítése miatt páratlan.

A felfedezés ráirányítja a figyelmet Hasankeyf régészeti kutatásainak fontosságára és a kulturális örökség megőrzésére irányuló programokra. A zihgir a további elemzések nyomán kulcsfontosságú referenciává válhat az iszlám művészet, az udvari kultúra és a középkori íjászhagyományok kutatásában. Ez a ritka műtárgy egyértelmű bizonyítéka Hasankeyf történeti jelentőségének és az artuqid világ művészi kifinomultságának.