2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Villámháborúnak indult, végzetes kudarccal zárult Németország számára a Barbarossa hadművelet

2021. június 22. 14:32 Múlt-kor

Beteljesült német rémálmok

A támadás eredeti időpontja május 15. lett volna, de ezt június 22-re halasztották. Az okok között az Olaszország által 1940-ben lerohant Görögország előre nem kalkulált ellenállása, illetve a belgrádi németbarát kormány 1941 márciusi megdöntése – amelyek kettős német intervenciót tettek szükségessé a Balkánon –, valamint a tavaszi esőzések miatt a terepviszonyok alkalmatlansága szerepelt. A dátum szimbolikus jelentőséggel is bírt: Napóleon is ugyanezen a napon indította támadását 1812-ben.

A Harmadik Birodalom szövetségesei – Hitler jóindulatának elnyerése érdekében – a következő napokban sorra beléptek a háborúba: Olaszország és Románia még aznap bejelentette a hadiállapotot, Szlovákia 23-án, Finnország 25-én, Magyarország képviseletében Bárdossy László miniszterelnök pedig 27-én üzent hadat a Szovjetuniónak.

Az 1941. június 22-én hajnali 3.15-kor, hadüzenet nélkül megindított katonai akció minden tekintetben új fejezetet nyitott a hadviselés történetében. A német inváziós erő körülbelül 3 millió katonából állt, ehhez jött még 600 ezer főnyi román, 500 ezer főnyi finn, valamint a további szövetséges országok kisebb erői. Magyarország a kezdeti időszakban a mintegy 25 ezer főt kitevő ún. gyorshadtesttel vett részt a műveletekben.

A németek körülbelül 3 ezer harckocsival és 2,5 ezer repülőgéppel rendelkeztek. Ezzel szemben a szovjet haderő a Nyugati Katonai Körzetben 2.9 millió katonát, 14-15 ezer harckocsit és 8-9 ezer repülőt vonultatott fel. Létszámban nem, de a fegyverarzenált tekintve a Szovjetunió jelentős fölényben volt, még úgy is, hogy a vezérkarban a háborút megelőző években elvégzett tisztogatás miatt teljes fejetlenség uralkodott.

A német Észak Hadseregcsoport Wilhelm von Leeb vezértábornagy vezetésével Leningrád bevételét célozta meg, a Közép Hadseregcsoport Fedor von Bock irányítása mellett Moszkva felé tört a szovjet főváros ostromára készülve, a Dél Hadseregcsoport pedig a 66 éves Gerd von Rundstedt vezénylete alatt Ukrajna és a Donyec-medence megszerzését kapta feladatául. A cél a Moszkvától 450 kilométerre húzódó Arhangelszk-Asztrahán vonal meghódítása volt, ennél keletebbre, az Urál iparvárosai és Szibéria felé a németek ekkor nem szándékoztak behatolni a szovjet területekre.

A szovjet haderőnek már az első nap hatalmas veszteségei voltak, a Luftwaffe jelentése szerint 800 repülőt semmisítettek meg a földön. Úgy tűnt, a Wehrmachtnak semmi nem állhat az útjába, a Blitzkrieg ismét sikeresen működött: augusztus végére a Dnyeper folyó teljes vonala a németek kezén volt, kivéve Kijevet és Odesszát. Az északi fronton egy hónap alatt 500 km-es mélységben hatoltak be a német erők.

Szmolenszk térségében elkeseredett harc folyt minden talpalatnyi területért, itt már nemcsak a Vörös Hadsereg veszteségei voltak jelentősek. A Führer augusztus elején még Leningrád elfoglalását jelölte ki elsődleges célnak, míg a hónap végén már a mindkét szárnyon történő támadást erőltette. A tábornoki karból sokan ennek a döntésnek tulajdonították a Moszkva elleni támadás kudarcát. Végül szeptember 30-án Hitler úgy határozott, hogy a fő csapásirány Moszkva lesz.

A Tájfun névre keresztelt hadművelet Moszkva elfoglalásáért október 2-án kezdődött, a légitámadások október 7-én indultak. A hatalmas esőzések következtében a talaj néhány nap alatt iszapfürdővé változott, a szovjetek ellenállása pedig a vártnál erősebbnek bizonyult, így október közepére a német támadás kifulladt.

A második moszkvai csata november 17-én kezdődött 50 hadosztály bevetésével. A leghevesebb harcok a fővárostól délre fekvő Tula környezetében alakultak ki, de nem sikerült a szovjet védelmi vonalakat áttörni, 25 kilométernél közelebb a németek egyszer sem kerültek a hőn áhított célhoz, Moszkvához  Az időjárás sem volt kegyes a támadókkal, a hőmérséklet a tél beköszöntével a -40 Celsius fokot is megközelítette, így december 5-ére teljesen kifulladt ez a támadás is.

Habár a Szovjetuniónak hatalmasak voltak a veszteségei – emberi és gazdasági vonatkozásban egyaránt – az első hónapokban, az állam mégsem omlott össze. A német veszteségek is jóval magasabbak voltak az addig megszokottaknál, a halottak száma elérte a 200 ezer főt. A folyamat, amely a Barbarossa hadművelettel kezdődött, végül a Harmadik Birodalom bukása felé vezető út első mérföldkövének bizonyult.

Hitlernek át kellett értékelnie a Szovjetunió meghódítását, így 1942. április 5-én megszületett a Kék hadművelet elnevezésű utasítás, amelyben már feladta a három frontos harcot és Moszkva bevételét, helyette erőit Sztálingrád elfoglalására összpontosította. Végül a németek itt is kudarcot vallottak, a sztálingrádi csata közel fél éve (1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között) a valaha volt legvéresebb ütközetként vonult be a történelemkönyvekbe: a felek legalább 1,5 millió fős veszteséget szenvedtek el.

A sorsfordító ütközetet követően a Vörös Hadsereg megállíthatatlanul szorította vissza a németeket, akik 1944-től újra kétfrontos háborúra kényszerültek: a háború ezzel eldőlt, a német haderő gerincét a Szovjetunióval vívott elhúzódó háború törte meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Német katonák szovjet állásokat támadnak 1941 júliusábanSzovjet gépek Moszkva közelében német harci állások után pásztázvaSzovjet rohamosztagok a sztálingrádi csatábanSztálin és Ribbentrop a megnemtámadási szerződés aláírása után
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár