2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

A vezérkar ellenezte, mégis az Ardenneken keresztül rohanták le a nácik Nyugat-Európát

2021. május 10. 14:02 Múlt-kor

„Németország nem lát mást Franciaország eltiprásában, mint egy eszközt, amely végre lehetővé teszi népünk számára, hogy más irányban terjeszkedjen” – fogalmazta meg Adolf Hitler első és egyben egyetlen művében, az 1925-ben kiadott Mein Kampfban. A németek az első világháború folyamán nem tudták elkerülni a kétfrontos háborút. Több mint húsz évvel később a náciknak egy merész tervre volt szüksége Franciaország térdre kényszerítésére, melynek végrehajtását 81 évvel ezelőtt, 1940. május 10-én meg is kezdték.

Francia hadifoglyok sorakozója
Francia hadifoglyok sorakozója 1940 májusában

Miután a Wehrmacht 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, a lerohant Varsó szövetségesei, a franciák és a britek, akik az elmúlt évek folyamán igyekeztek Hitler minden területi követelését kompromisszumos, békés úton teljesíteni, hadat üzentek Németországnak. A két nyugati nagyhatalom azonban ennél többet nem tett, így a németek, illetve a lengyeleket hátba támadó Szovjetunió pár hét alatt bekebelezte Lengyelországot.

Ez volt a „furcsa háború” időszaka, melynek során apróbb összeütközésekre került sor szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt. Lengyelország lerohanása idején nyugaton a szövetséges erők 110 hadosztálya nézett farkasszemet mindössze 23 német hadosztállyal. Hitler látva a tépelődést, a keleti sikeres erődemonstráció hatásában bízva békeajánlattal fordult a franciákhoz és a britekhez, akik elutasították azt. A náci vezér ekkor kiadta a parancsot a franciaországi hadjárat kidolgozására.

A német vezérkar óvatos volt: „Franciaország nem Lengyelország” – mondták Hitlernek és egy visszafogott tervvel rukkoltak elő. Nem a kiütéses győzelem lebegett a szemük előtt, mindössze Hollandia, Belgium és északkelet- Franciaország elfoglalását tűzték ki célul, hogy a német hadiipar számára fontos Ruhr-vidéket biztosítsák.

Hitler nem volt maradéktalanul elégedett a tervvel, és egy megbeszélés során a térképen a Belgium területén elterülő sűrű erdő borította hegységre, az Ardennekre mutatott. Megkérdezte, hogy itt átjuthatnak-e német erők. Heves fejcsóválás volt a válasz. Erich von Manstein tábornok viszont támogatta a Führer ötletét és kidolgozta merész tervét az áthatolhatatlannak vélt Ardennek meghódítására.

A vezérkar nem osztotta a véleményét, ezért javaslatát lesöpörték az asztalról. Manstein viszont nem adta fel, találkozót kért Hitlertől, aki el volt ragadtatva az ötlettől és mivel az eredeti, visszafogottabb haditerveket a belgák megszerezték és tudatták a szövetségesekkel, lehetőség kínálkozott Manstein merész tervének megvalósítására.

A szövetségesek a fő csapást a német jobbszárnyon, Belgium „járható” részén várták. A franciaországi hadjárat 1940. május 10-én kezdődött és május 15-re a németek már legyőzték Hollandiát. A német jobbszárny a belgiumi csatatereken is sikert sikerre halmozott. A nagy meglepetés még csak ezután jött. A német XIX. páncélos hadtest Heinz Guderian tábornok vezetésével megkezdte a franciák által átjárhatatlannak vélt Ardennek átszelését. Guderian csapatait nem akadályozták a fák, a páncélosok sokszor átgázoltak rajtuk, így a német alakulatok hamarosan átkeltek a Meuse (Maas) folyón is.

A németek nagyobbrészt ennek a merész húzásnak köszönhették győzelmüket. A másik zseniális ötlet a páncélos hadosztályok önálló, koncentrált bevetése volt, amelyek a német légierő támogatásával megállíthatatlanul haladtak előre. A szövetségeseknek hiába volt 3200 harckocsijuk szemben a németek 2400 tankjával, azok szét voltak szórva. Guderian elképesztő iramot diktáló páncélosai május 21-én már a La Manche csatorna partján voltak.

A hátukban lévő német gyalogság pedig szilárd védelmi vonalat épített ki a német balszárnyon. Bezárult a gyűrű a Belgiumba szorult brit expedíciós és a francia erők körül, akik Dunkerque felé hátráltak, hogy ott tengerre szállva elkerüljék a megalázó fegyverletételt. A szövetségesek részéről a dunkerque-i evakuáció volt a franciaországi hadjárat egyetlen dicsőséges része, ugyanis sikerült 200 ezer angol és 140 ezer francia katonát áthajóztatni Angliába.

A franciaországi hadjárat második szakasza június 5-én kezdődött. A németek kiiktatták a francia-német határon kiépített Maginot-vonalat, és mélyen benyomultak Franciaország területére. Június 14-én elesett Párizs. Ami nem sikerült a németeknek négy év alatt az első világháborúban, azt véghez vitték a második világégés során szűk másfél hónap alatt. Franciaország június 22-én kapitulált. Hitler újra kelet felé, a Szovjetunió felé tekinthetett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár