Vérrel megfizetett hódítás – Cortés és az azték birodalom bukása
2015. november 23. 08:35
1518-ban Diego Velázquez, a néhány évvel korábban meghódított Kuba kormányzója egy veszélyes expedíció vezetésével bízta meg beosztottját, a nála 20 évvel fiatalabb Hernán Cortést. Az újonnan meghódított terület vezetője azonban – tekintettel a kettejük között meglévő feszült viszonyra – az utolsó pillanatban visszavonta döntését, és maradásra szólított fel Cortést. De a 33 éves kalandvágyó fiatalember nem hátrált meg, és a parancs ellenére 1519 februárjában seregével együtt elhagyta Havanna kikötőjét. Megkezdte embert próbáló küldetését, amely során sok katonája vesztette életét, akik azonban túlélték, megkapták jutalmukat: lábuk előtt hevert az Azték Birodalom.
Korábban
Útban a gazdagság felé
Hernán Cortés szinte teljes egészében saját pénzéből hozta létre hadseregét, amellyel nekivágott a Yucatán-félszigetnek. Az egyetlen feltétele az volt, hogy nevezzék ki főkapitánynak, vagyis teljhatalmat kívánt a hajón utazó emberek és szállítmány fölött. Cortés a legtöbb felfedezőhöz hasonlóan az őslakosoktól hallott szóbeszédek miatt döntött úgy, hogy nekivág a kockázatos útnak, amelyek a hegyeken túli arannyal és ezüsttel töltött városokról, káprázatos civilizációkról és napfénytől ragyogó házakról szóltak.
A hódítók 1519. február 10-én 11 hajóval, 600 emberrel, 300 teherhordó antillai indiánnal, valamint 17 lóval indultak útnak Havannából. A flotta elsőként Cozumel szigetén kötött ki. Nem sokkal a földet érés után Cortés egyik kapitányával, Pedro de Alvaradóval máris gondok akadtak. Azzal vádolták, hogy ellopott néhány tyúkot az indiánoktól; Cortés figyelmeztette, hogy nem azért jöttek idáig, hogy raboljanak, hanem hogy letelepedjenek és tovább bővítsék Spanyolország tengerentúli területeit.
Néhány nappal később pedig már csatában is kipróbálhatták magukat a kalandorok: Tabasco régióban több mint 20.000 azték harcos ellen aratott hatalmas győzelmet a spanyol sereg. Bár a hódítók nagy katonai fölényben voltak az obszidián kardokkal harcoló indiánokkal szemben, Cortés már ekkor világosan látta, hogy az expedíció korántsem lesz sétagalopp. A konkvisztádor nem tudhatta, hogy az azték uralkodó, II. Moctezuma ekkorra már tudott a külföldiek jelenlétéről, ugyanis futárai jelentettek neki a tabascói történésekről. Közben Cortés és serege tovább menetelt a főváros, Tenochtitlán felé. A spanyolok az út során számos törzzsel kötöttek egyezséget: amennyiben hagyják a hódítókat nyugodtan haladni céljuk felé, visszanyerhetik függetlenségüket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
- Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
- Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek tegnap
- Orrszarvúfogakat használtak szerszámként a neandervölgyiek tegnap
- Visszakerült a strasbourgi katedrális elveszett középkori angyalszobra tegnap
- Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei tegnap
- Magánlevelekből készült film mutatja be a Parthenón-szobrok eltávolításának történetét tegnap

























