Vérmedvék és prikulicsok nyomába ered az első modern magyar szörnykönyv

Forrás: Cser Kiadó

A kötet alapkoncepciója, bár első ránézésre egyszerűnek tűnhet, minél több ideig ízlelgeti a leendő olvasó annak kézbevétele előtt, annál több kérdést vet fel. Már önmagában a felölelt téma mögött hatalmas és változatos feldolgozandó szövegkorpusz áll. Mivel nem műmesék karaktereit veszi számba a Bestiarium Hungaricum, hanem a sokféle változatban élő és rögzített, tájegységenként részleteiben vagy akár fontosabb narratív vonásaiban is eltérő népmesék, hiedelmek, babonák világát dolgozza fel, így nem csak alapos utánajárást feltételezhetünk a szerzők részéről.

Mi kell egy jó bestiáriumhoz?

Egy ilyen mű összeállításához mind a szövegszerzői, mind az illusztrátori munkában a néprajzi enciklopédikus tudás mellett szükség van az átfogó jártasságra a teljes magyar néphagyományban. Nem elég tehát ismerni a motívumokat és eligazodni a szájhagyomány történeteinek gyűjtései, adatbázisai között.

Egyenesen benne kell élni a mondavilágban.

Át kell látni a kulturális jellegzetességeket, a motívumok mögött álló természeti vagy társadalmi jelenségeket, valamint a különböző korok emberének élettapasztalatait összekötő sűrű és végtelenül kusza hálózatot. Ahhoz pedig, hogy ebből a sok időt és szaktudást igénylő munkából informatív, laikusok számára is élvezhető, olvasmányos kötet születhessen, nem elég a szorgalom: szenvedélyes elköteleződéssel kell belevetniük magukat az alkotóknak a feladatba.

A szerzők ezeknek a kritériumoknak a könyv tanúsága szerint eleget is tettek: a kivitelezésen azonnal átüt, hogy a szövegszerző Magyar Zoltán és illusztrátortársai, Németh Gyula és P. Szathmáry István szerelemprojektje a Bestiarium Hungaricum. Azonban érdemes tisztázni, hogy milyen elvárásokat támaszthatunk a kötet felé, ezzel együtt milyen „olvasási stratégiát” érdemes választanunk hozzá.

Kis magyar szörny- és varázslény-határozó

Elsődleges kiindulópontként szolgálhat ehhez a címben is megjelenő bestiárium, mely műfaj eredetileg nem feltétlenül mesebeli lények gyűjteményes leírását szolgálta – azaz a fiktív szereplők mellett valós állatok is szerepeltek benne. Eredete az ókorig nyúlik vissza, de a középkorban vált népszerűvé, ez utóbbi időszak műveit idézi fel a szóban forgó könyv is. Az archaizáló jelleget sok külső vonásban követték az alkotók: a belső borító díszítése, a fejezetek címoldala, a régi fametszetek mintájára linómetszetekkel ábrázolt lények és a tipográfia is alátámasztja az alapkoncepciót.

Ezek a jellegzetességek mind afelé mutatnak, hogy a szövegek stílusa alapvetően a „tényközlő”, leíró módozatot követi – „bővített szócikkekként” rendszereznek és körvonalaznak, narratív elemeket pedig csak elvétve használnak. Olvasni tehát ezek alapján úgy lenne érdemes, mint egy képes enciklopédiát: ha egy számunkra ismeretlen mondabéli varázslényről hallunk vagy olvasunk, egyszerűen felcsapjuk a könyvet mint hiteles forrást, hogy abból tájékozódjunk.

Drávucz Zsolt teljes cikkét a Kultúra.hu oldalán olvashatják el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt