Vas késsel a nyaka alatt eltemetett halottat találtak lengyel régészek

Arkadiusz Koperkiewicz, a Gdański Egyetem ásatásvezető régésze a hírügynökségnek elmondta, hogy a Stare Miasto (Óváros) nevű településrészen azonosított temetőt a modern mezőgazdasági munkák már részben károsították. A felszín alatti rétegekben a szakemberek több, az akkori keresztény előírásoknak megfelelően – nyugati tájolással, mellkason vagy medencén keresztezett karokkal – eltemetett csontvázat tártak fel.

A sírok többségében a 14. század első feléből származó érméket, késeket, övcsatokat és tűzszerszámokat is azonosítottak. A legjelentősebb lelet azonban egy olyan egyén maradványa, akinek a nyaka alá egy élével felfelé fordított nagyméretű vaskést, a mellkasára egy szöget, a medencéje fölé pedig egy nagyobb kerámiatöredéket helyeztek.

A régészeti leletegyüttes értelmezése kapcsán a kutatócsoport vezetője tudományosan megalapozatlannak nevezte a populáris kultúrában gyakran megjelenő, pogány „vámpírellenes” rituálékra vonatkozó feltételezéseket. Koperkiewicz hangsúlyozta: a kerámiatöredék sírba helyezése a keresztény hitre tért poroszok temetkezési hagyományának jellegzetes eleme, amely a földi lét mulandóságát szimbolizálta.

Bár a kora középkori szláv és balti területeken ismertek voltak az úgynevezett apotropeikus (bajelhárító) tárgyak, a templomkerti, megszentelt földbe történő temetkezés ténye kizárja, hogy az elhunytat a közösség ártó entitásnak tartotta volna. A kés és a szög sokkal inkább a halál módjára utaló kommunikációs eszköz, vagy az átmeneti rítusokhoz kapcsolódó, praktikus okokból alkalmazott népi babona megnyilvánulása lehetett, hasonlóan a halál beálltának ellenőrzésére szolgáló korabeli módszerekhez.

A lelőhely kiemelkedő jelentőséggel bír a Német Lovagrend és a balti őslakosság együttélésének vizsgálatában. A 13. század közepén, 1249-ben megkötött dzierzgońi békeszerződésben a lovagrend által legyőzött poroszok kötelezték magukat arra, hogy felhagynak a halottak elhamvasztásával, és elhunytjaikat kizárólag a keresztény templomok melletti temetőkben hantolják el. A dąbrównói feltárás bizonyítja, hogy bár az asszimilálódó társadalomban a hivatalos kánonjog szabályozta a temetkezéseket, a mélyen gyökerező ősi hagyományok burkoltan tovább éltek a helyi közösségekben.

A megtalált nekropolisz egyben egy olyan, feltehetően fából épült templom pontos helyét is kijelöli, amelyet a történelmi források szerint a lengyel–litván koalíció és a lovagrend közötti 1414-es háború során pusztítottak el. A hétszáz éves alapítását idén ünneplő Dąbrówno területén a feltárásokat követően a lengyel műemlékvédelmi hatóságok egy kulturális park létrehozását tervezik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hány szeretője volt Mussolininek?
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini 
• A halál balvanói alagútja
• Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére