Hogyan kerültek arcok és aktok a papírpénzekre?

Arcok és trendek

Manapság világszerte elterjedt gyakorlat, hogy a papírpénzeken a kibocsátó állam vagy nemzet történelmében jelentős szerepet betöltő alakok jelenjenek meg. Számos pénznem esetében valamennyi címleten ugyanaz a személy látható, legtöbbször egy korábbi vagy jelenlegi uralkodó, állam- vagy kormányfő; ide tartozik például a bangladesi taka (Mudzsibur Rahmán sejk, a független Banglades első elnökének képével), a kínai zsenminpi (ennek egysége a jüan; a bankjegyeken Mao Ce-tung arcképe látható), vagy a brunei dollár (egy címlet kivételével mindegyiket Hassanal Bolkiah szultán képmása díszíti: az 500-ason apja, az 1967-ben lemondott III. Omar Ali Saifuddien szultán szerepel). Hasonló, de mégis külön kategóriát képvisel a ghánai cedi, amelynek legtöbb címletére 2007 óta a modern Ghána létrejöttében kulcsszerepet játszó „Nagy Hat” csoportképét nyomtatják.

5 ghánai cedi

Más országok a kultúra és művészet legendás alakjait örökítik meg pénzükön. Bosznia-Hercegovina a béketeremtés és az etnikai feszültség csökkentése jegyében lépett erre az útra. A konvertibilis márkát a daytoni szerződés megkötése után, 1998-ban vezették be; az ország mindkét úgynevezett entitása, a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság is saját változatokban bocsátja ki a közös pénzt. Ennek külalakjáról az országot alkotó három nemzetiség hosszas egyeztetés után állapodott meg, melynek során számos korai javaslatot vetettek el, köztük egy olyat is, amely szerint a Ferenc Ferdinánd meggyilkolásával az első világháborút kirobbantó Gavrilo Princip is helyet kapott volna az egyik címleten. A döntéshozók végül neves írókat és költőket választottak ki a bankjegyekre, mégpedig más-más alakokat a bosnyák-horvát és a szerb változatokra, bár ez alól két kivétel is született: a mára forgalomból kivont 5 márkás Meša Selimović író arcképével (A dervis és a halál), illetve a jelenlegi 200 márkás Ivo Andrić Nobel-díjas szerzővel (Híd a Drinán, Travniki krónika, Omér pasa).

A legutóbbi évtizedekig a papírpénzeken megörökített személyek túlnyomó többsége férfi volt – a legmarkánsabb kivétel ez alól II. Erzsébet brit királynő, aki a Nemzetközösség számos országának államfőjeként több pénznem bankjegyein is megjelenik (bár ezek száma az utóbbi években csökkent). Egyre több új bankjegysorozatnál fordít azonban figyelmet a kibocsátó arra, hogy az ábrázolni kívánt történelmi alakok között nők is megjelenjenek: többek között Skócia, Svédország, Csehország és Kanada is így döntött. A legdemokratikusabb eljárást Ausztrália követi, ahol a 20 és 100 dolláros címletek előlapjain nők, hátlapjain férfiak szerepelnek, a 10 és 50 dollárosokon pedig fordítva. A legkisebb címlet, az 5 dolláros kivételnek számít, ennek előlapján II. Erzsébet, hátlapján pedig az ausztrál országház épülete látható.

Ausztrál százdolláros: előoldalán Nellie Melba, hátoldalán John Monash szerepel

Érdemes megemlíteni, hogy bizonyos pénznemek tervezésekor kiemelt szempont volt, hogy ne szerepeljen rajtuk ismert – vagy bármilyen – személy képmása. Ennek legnyilvánvalóbb példája az euró, amelynél az európai egységet kifejezendő az előoldalon ablakok és kapuk, a hátoldalon pedig hidak szerepelnek. Az építészeti elemek nem valódi épületek ábrázolásai, hanem stilizált illusztrációk, a különféle címleteken más-más építészettörténeti korszakot reprezentálva: az 5 eurós klasszikus antik, a 10-es román, a 20-as gótikus, az 50-es reneszánsz, a 100-as barokk és rokokó, a 200-as szecessziós, az 500-as pedig modern stílust mutat.

Húszeurós gótikus üvegablakkal

Egy ország pénze, polgárai által minden nap forgatott fizetőeszköze fontos szerepet játszik kulturális identitásának kialakításában. A különböző történelmi korszakokból származó bankjegyek numizmatikai értékük mellett fontos kordokumentumok is. Bár eredeti hitelesítő funkciójuktól mára elszakadtak, a bankjegyeken szereplő arcképek jól illusztrálják az adott ország történelmét, hagyományait, szellemi értékeit.

Miként született meg a pénztárca ötlete? Mi a különbség a bankjegy és papírpénz között? Meddig egyszerűsödhet még a modernkori fizetés folyamata? Mikor fejlesztették ki az RSA-titkosítást? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)

1. A krőzusi kezdetek
2. Magyar módi
3. Arcok és trendek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
• Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról
• Elrabolt dél-koreai filmsztárral dolgoztatott Kim Dzsongil
• TikTok-videó népszerűsíti az Antarktisszal kapcsolatos legendákat
• Egykori CIA-kémfőnök vall a hidegháború titkairól
• Titkos fotóalbum került elő a berlini CIA-alagútról
• Szovjet kettős ügynök akadályozta meg az atomháborút 1981-ben Iránban
• Hidegháborús bunkert találtak egy angol kastély alatt
• Hidegháborús „brókerek” a vasfüggönyön túl: angol nyelvű monográfia a magyar–amerikai kulturális kapcsolatokról