Valós és elképzelt alakoktól egyaránt rettegtek a 19. századi Londonban

Halálos kísértetkastély a Berkeley Square-en

„Pókhálók az ablakokban, / És kosz és por van ott, / Mi ismeretlen történet övezi / A Berkeley Square 50. számot?”

Frederick Doveton költő szavai tükrözik a tehetős Mayfair kerület egy leromlott állapotú palotája körüli nyugtalanságot és kíváncsiságot. Az épület a 19. század második felében London leginkább kísértetjárta házaként lett ismert, amelynek egy padlásablakában gyakran egy rémisztő alak jelent meg, amelytől a szemtanúk rendszerint megőrültek.

Az előkelő társasági vacsorákon felkapott beszélgetőtémává vált a rejtélyes ház, a sajtó számára pedig valóságos égből hulló mannaként jelentette a véget nem érő alapanyagot. 1879-ben a Mayfair Magazine című helyi lap arról számolt be, hogy egy bizonyos Lord Lyttelton a házban az éjszakai sötétben rálőtt valamire, amely azonban nem hagyott nyomokat, csak a golyók által ütött lyukakat a padlódeszkákban.

A Notes and Queries (Jegyzetek és kérdések) című negyedéves tudományos lap egy levelet tett közzé, amelynek írója arról számolt be, hogy a házban egy cselédlányt „erőteljes rángások közepette” találtak meg az ágy lábánál. A szerencsétlen szolgálólányt kórházba szállították, azonban másnap életét vesztette.

A leggyakoribb mendemonda a Berkeley Square 50-nel kapcsolatban egy bizonyos Mr. Myerst emlegetett, akit esküvőjén faképnél hagyott a menyasszonya, amitől elméje megtört, és élete hátralevő részében magából kivetkőzve járkált fel-alá a házban. Egy másik népszerű magyarázat egy Mr. DuPréről szólt, aki „holdkóros testvérét elzárta egy ketrecben az egyik padláson... a szerencsétlen fogoly olyannyira vad volt, hogy csak egy lyukon át tudták etetni.”

Bármi is volt az igazság (ha egyáltalán bármi különös történt valaha a házban), az épület leromlott állapota miatt elütött környezetétől, ami folyamatos találgatásokhoz vezetett, és évről évre növelte titokzatosságát.

E légkörnek köszönhetően a ház valósággal megtestesítette a legtöbb korabeli aggodalmat, köztük a spiritualizmus és az okkult iránti növekvő érdeklődést, valamint a mentális betegségekkel küzdő emberekkel szembeni korabeli bánásmódot. Ezáltal nem csupán egy rémisztő történet volt, amelyet a kandalló mellett lehetett mesélni éjszaka, de a viktoriánus társadalom sötét oldalainak kézzelfogható emlékeztetője.

1. Az 1862-es „fojtogatópánik”
2. A Manchester Square-i disznófejű nő
3. Halálos kísértetkastély a Berkeley Square-en
4. Rugólábú Jack rémuralma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái