Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?

A mítosz hatásai

A Manhattan „alapító eladásáról” szóló népszerű történet tehát inkább tartozik a tévhit, mint a történelem kategóriájába. Miért bizonyult ennek ellenére ilyen időtállónak a köztudatban? Mint minden valamirevaló legenda, a színes részletek – a 24 dollárnyi „csecsebecse” – az évszázadok során megragadták az emberek fantáziáját. Azonban éppen ez a részlet az, amely miatt problémás is a világváros eme „eredettörténete”.

A félrevezető, ma már nevetségesen alacsonynak ható 24 dolláros érték ugyanis negatív képzeteket erősít meg a köztudatban az őslakosokkal kapcsolatban. A téma különböző feldolgozásaiban – legyenek azok gyermekkönyvek vagy historizáló festmények – nagy hangsúlyt kap, hogy a szűk látókörű, a világ dolgaiban tanulatlan indiánok – nem ismerve földjük felbecsülhetetlen értékét – néhány kacatért hajlandóak voltak megválni tőle.

Amellett, hogy az őslakosok ma élő leszármazottaira nézve mennyire sértő ez a feltételezés, Gorelick szerint nem is állhatna távolabb a hiteles, korabeli források által alátámasztott valóságtól. „Az őslakosok rendkívül, rendkívül óvatos kereskedők voltak” – mondta el Gorelick. „Nem egyeztek rögtön bele abba, amit felajánlottak nekik. Nagyszerű leírások vannak a korabeli európaiaktól, amelyek leírják, hogy »Az ilyen színű textilt nem kívánják a bennszülöttek. Ezt a másik színűt részesítik előnyben.« Az őslakosok nagyon is összehangolták, hogyan és mit is cseréltek el azokban a korai években.”

Azzal, hogy tovább élteti azt a tévhitet, hogy az indiánok ilyen könnyen, önként és dalolva megváltak Manhattantól, a népszerű elbeszélés egy másik célt is szolgálhatott: igazolhatta azt, hogy miért is vannak úgy a dolgok, ahogy ma vannak, azaz miért éppen egyesek, és nem mások vannak a hatalom birtokában – vélekedett Sanderson.

„Szerintem Manhattan megvásárlásának mítosza nagyon sokáig jól szolgálta az éppen aktuális hatalmat, és ezért maradt fenn, és ezért mesélték el újra és újra az emberek” – mondta. A nem is olyan távoli 2024-es év azonban a 400. évfordulója lesz az itteni holland kolónia hivatalos létrejöttének, és Sanderson szerint ez előidézheti a Manhattan „eladása” körüli valós tényekkel való számvetést.

„Ez egyike azoknak az alapvető mítoszoknak, amelyeket az emberek nagyon komolyan vettek a 19. században, a 20. században pedig elkezdtek nevetni rajta” – mondta az ökológus. „Úgy gondolom, a 21. században látni fogjuk a történet teljes elutasítását.”

1. Egy gyarmat létrejötte
2. Hol van a bizonyíték?
3. Mi számít egyáltalán „eladásnak”?
4. A mítosz hatásai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról