Újratemették a katyni vérengzés egyik áldozatát

A katyni mészárlás áldozatának temetési szertartása (Forrás: PAP/Rafał Guz)

A mostani szertartás egy hosszabb folyamat része, az utóbbi években több alkalommal is szerveztek hasonló újratemetéseket, hogy méltó módon búcsúztassák el a feltárt és azonosított áldozatokat. Ezúttal egy olyan koponyát helyeztek el a varsói Powązki temetőben, amelyet még a háború alatt emeltek ki a tömegsírokból. A maradványt a németek által végzett exhumálások idején egy horvát származású patológus, Eduard Luco Miloslavić vitte el további vizsgálatokra.

A gyászmisét Adrian Galbas varsói érsek vezette, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy az áldozatokat egykor kegyetlen módon, minden tisztelet nélkül temették el idegen földben. Kiemelte, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, hiszen a mai független Lengyelország az ő bátorságuk öröksége.

Az esemény résztvevőihez levelet intézett Karol Nawrocki lengyel elnök is. Üzenetében a katyni népirtást a kegyetlenség és a történelmi hazugság jelképének nevezte, hangsúlyozva, hogy a kommunista rendszer évtizedeken át próbálta eltorzítani az igazságot.

Stefan Niedzielak emlékezete

Az államfő külön megemlékezett Stefan Niedzielak atyáról, aki sokat tett a katyni áldozatok emlékének megőrzéséért, és aki ezért életével fizetett, hiszen 1989-ben meggyilkolták. Nawrocki Katyn utolsó áldozataként említette őt.

Az elmúlt időszakban több helyszínen is tartottak hasonló állami temetéseket. 2025 szeptemberében a lengyel hadsereg tábori katedrálisában helyeztek el áldozatokat a kriptákban, októberben Katowicében temették el a Második Lengyel Köztársaság ismeretlen rendőrét, 2026 márciusában pedig Boroszlóban is tartottak újabb megemlékezést és temetést.

A katyni mészárlás 1940 tavaszán történt, amikor a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának döntése által közel 22 ezer lengyel állampolgárt végeztek ki. A kivégzéseket több helyszínen hajtották végre, köztük Katynban, Harkivban és Tverben, de más városok börtöneiben is történtek gyilkosságok.

A Nemzeti Emlékezet Intézete jelenleg is vizsgálja az ügyet, amelyben legalább 21 768 ember meggyilkolását tartják számon. A történtek egyszerre minősülnek háborús bűncselekménynek és emberiesség elleni bűntettnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Őskori emberi DNS-t találtak európai barlangok falain
• Kizárólag nőket temettek egy dél-afrikai őskori temetőbe
• Új kutatások tisztázzák Stonehenge építésének pontos technikáit
• Orrszarvúfogakat használtak szerszámként a neandervölgyiek
• Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését
• Feltárták Stonehenge ötezer éves prototípusát