Új űrfelvételek frissítik az Apollo-korszak vizuális örökségét

A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) Artemis II missziójának négyfős legénysége (Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen) a történelmi Hold-megkerülés során modern digitális fényképezőgépekkel (Nikon D5) és okostelefonokkal dokumentálta az utat. Az Orion űrhajó a korábbi Apollo-kapszuláknál tágasabb, ráadásul több ablakkal és fejlettebb külső-belső kamerarendszerrel rendelkezik, ami szélesebb megfigyelési szöget biztosított az asztronautáknak.

A legénység megörökített egy az űrből megfigyelhető napfogyatkozást (amikor a Hold teljesen kitakarta a Napot), valamint rögzítették az úgynevezett "Földnyugtát", amely vizuális és történelmi párhuzamot alkot az Apollo–8 legénysége által 1968-ban készített híres "Földfelkelte" fotóval.

A kurátori elemzés külön kiemeli a Földről készített új, a bolygó teljes korongját ábrázoló felvételt, amely a Hold fényvisszaverődése által megvilágítva mutatja be az atmoszférát a világűr sötétjében. Ez a fotó történeti kontextusban Harrison Schmitt geológus 1972-es, az Apollo–17 misszió során készített ikonikus "Kék Üveggolyó" fényképének 21. századi, technológiailag fejlettebb megfelelője.

Míg az 1972-es analóg, 35 milliméteres filmre rögzített képek az emberiség globális környezettudatosságának szimbólumaivá váltak, a mostani, szinte azonnal a Földre sugárzott digitális felvételek egy olyan korszakban rögzítik a valóságot, amelyet az algoritmikus manipulációk és a mesterséges intelligencia által generált képek uralnak. Az adattárolók modern kapacitása ráadásul lehetővé teszi, hogy a jelenlegi misszió képanyaga nagyságrendekkel felülmúlja az Apollo–17 mintegy négyezer darabos fotóarchívumát.

A tudományos folyamatok kumulatív természete

Történelmi távlatból vizsgálva a tudományos felfedezések és azok vizuális dokumentációja ritkán jelentenek abszolút, előzmények nélküli újdonságot. Ahogy a Hold Földről nem látható oldalát már 1959-ben lencsevégre kapta a szovjet Luna–3 űrszonda, és ahogy a korai űrprogramok (például Lajka kutya 1957-es missziója) is egymásra épülő kísérletek sorozatát jelentették, úgy az Artemis II felvételei is egy hosszú, kumulatív tudományos folyamat szerves részei. A Föld körüli pályán túli vizuális ábrázolás nem most kezdődött, de a kontextus és a technológia gyökeresen megváltozott.

Az 1972-es utolsó amerikai Holdra szállás óta eltelt több mint fél évszázadban az űrkutatás vizuális kultúráját elsősorban az alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomások (Mir, Nemzetközi Űrállomás), az űrrepülőgépek, a marsjárók és a mélyűri teleszkópok (Hubble, James Webb) alakították.

Ebből a szempontból a robotizált űrszondák steril adatátviteléhez szokott generációk számára az Artemis II misszió történelmi jelentősége abban áll, hogy az emberi jelenlétet – és annak közvetlen, szubjektív vizuális tapasztalatát – hosszú évtizedek után ismét a mélyűri kutatás fókuszába helyezte, hitelesen kiegészítve az Apollo-korszak klasszikus ikonográfiáját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai