Törőcsik Mari 21 évesen már filmsztár volt, de saját bevallása szerint csak később vált igazi színésznővé

Heves megyében, Pély községben látta meg a napvilágot Törőcsik Marián néven. A fura keresztév hátterében az állt, hogy a jegyző elírta a keresztnevét, így a Mariannból Marián lett. Szülei pedagógusok voltak, a katolikus család öt gyermeke közül, ő volt a második.

Törőcsik Mari (Mariann) eredetileg zenei pályára készült, zongorázni szeretett volna, de harmadikos gimnazista korában, miután megtudta, hogy van egy főiskola Budapesten, ahol színészeket képeznek, elhatározta, hogy rögvest jelentkezik az intézménybe. A felvételiztető tanár, Lehotay Árpád azonban nem vette fel az akkor tizenhét éves leányzót, és azt tanácsolta neki, hogy előbb „érettségizzen le és jöjjön vissza, mert érdemes”.

Miután leérettségizett sikeres felvételit tett, bár a Színművészeti Főiskolára keveset járt, mert másodévesként már filmezni kezdett. Fábri Zoltán filmrendező ugyanis egy parasztlányt keresett Körhinta című készülő filmjéhez. Bár a főiskola szabályzata szerint első- és másodéves hallgatókat nem adtak ki filmezni, a színtanszak vezetője, Gellért Endre Törőcsikkel kivételt tett, mert az ifjú hölgyet, aki csak éppen elkezdte a második évfolyamot a főiskolán, maga a nagy Fábri kérte.

Törőcsik Mari az 1955-ben forgatott Körhintával egy csapásra ismert lett. A „parasztlány” a hazai mellett a cannes-i filmfesztivál közönségét is lenyűgözte. Fábri alkotását ugyanis 1956-ban Arany Pálmára jelölték. Ezután nem volt megállás, sorra jöttek a filmszerepek. 1959-ben Törőcsik Mari már négy filmes főszerepet is kapott, amellyel abban az évben a legtöbbet foglalkoztatott magyar filmszínésznő lett.

A Körhintáról és a filmezésről a művésznő évtizedekkel később egy interjúban így nyilatkozott: „(…) az, hogy kamera, engem egy percig sem zavart”. Majd így összegezte első korszakát: „viszont a mesterséget természetesen én akkor még nem tudtam. Klasszikusan úgy dolgozott velem a Fábri, mint egy gyerekszínésszel. Eltelt több mint tíz év, mire én sírva tudtam fakadni.” A legenda szerint Fábri egyébként a színésznő névadója is lett, hiszen az ő javaslatára lett a Törőcsik Mariannból, Törőcsik Mari, méghozzá abból a megfontolásból, hogy a fiatal színésznőt véletlenül se tévesszék össze az akkor már befutott Krencsey Marianne művésznővel.

A színpadon, bár 1958-tól a Nemzeti Színházban játszott, egy évtizedig „nem találta a hangját”. Major Tamás, Gobbi Hilda, Kállay Ferenc mellett még rengeteget kellett tanulnia. Törőcsik így idézte vissza egykori mestere, Major Tamás korai színpadi munkájáról alkotott véleményét:

„Nézze, én magával tehetetlen vagyok. Maga, valljuk be őszintén, nem tudja még, amit tudni kell. Egyszerűen úgy gondolom, hogy az ízlése tiltakozik az ellen, hogy ilyen általános színészi eszközökkel éljen. Maga maradjon mindig csak kevesebb, és majd szép lassan megtanulja saját eszközeit.”

Az 1968-as évben Törőcsik Mari megtalálta „saját eszközeit”. Leonyid Genrihovics Zorin Varsói melódia című színműve meghozta számára a színpadi sikert is. Törőcsik Mari Sztankay István mellett pazar alakítást nyújtott a darabban, amelyben Törőcsik egy lengyel lányt alakított, aki beleszeret egy szovjet háborús hősbe (Sztankay István). A szerelem azonban a szovjet 50-es évek rideg valóságának köszönhetően beteljesületlen marad.

A művésznő szakmai sikerei a hetvenes években is folytatódtak, és a világot jelentő deszkák mellett a film világában is újból maradandót alkotott. Az operaénekesnő Déryné Széppataki Róza alakjának megformálása a Déryné, hol van? című 1976-os filmben Törőcsik Mari egyik legjelentősebb filmes munkái közé sorolható. A férje, Maár Gyula által rendezett film rangos nemzetközi elismerésben részesült: Törőcsik Mari elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i filmfesztiválon.

A hetvenes évek végén azonban még is úgy érezte, hogy megcsömörlött a színjátszástól. Egy hosszabb alkotói szünet után aztán ismét visszatért a színpadra. A háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari-és Balázs Béla díjas színművésznő, aki pályája során 176 filmben és több mint 100 szerepben kápráztatta el a nagyérdeműt, az utóbbi időben megromlott egészségi állapota miatt már nem lépett színpadra.

A Vas megyei Velemben élő Törőcsik Mari két dolgot tart nagyon fontosnak az életben: „az egyik az, hogy Istentől kaptunk egy életet, és azt meg kell becsülni. Bármilyen nehéz körülmények között vagyunk is, az élet ajándék. A másik a szeretet. Hogy tudjunk szeretni.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége