2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Igazi tréfamester volt Kiss Manyi, több kollégája is csínytevései áldozatává vált

2021. március 12. 11:17 Múlt-kor

A színpadon a legkülönfélébb szerepekben mutatta meg magát, magánéletétől azonban következetesen távol tartotta a sajtót és a nyilvánosságot. Igazi átváltozóművész volt a 110 évvel ezelőtt, 1911. március 12-én született Kiss Manyi.

Kováts Terus és Kiss Manyi színművésznők a Honthy Hanna primadonna bérelt villájában tartott színházi kerti partyn, 1939. (Fortepen/Fortepan)
Kováts Terus és Kiss Manyi színművésznők a Honthy Hanna primadonna bérelt villájában tartott színházi kerti partyn, 1939. (Fortepen/Fortepan)

Magyarlóna olyan messze van Budapesttől, mint amennyire első hallásra gondoljuk. Ebben az erdélyi faluban született Kiss Margit, akit később az egész ország Kiss Manyija, barátainak, közeli kollégáinak pedig Manyikája lett. Vándortanító szülei három hónapos korában Zágonba költöztek, amit Kiss Manyi élete végéig otthonának tartott, és erős szálakkal kötődött hozzá.

Kisgyerek volt, mikor szülei elváltak, ami a korban ritkaságnak számított. A kislányt nagynénje és nagybátyja nevelte fel, majd később szülei újra megházasodtak. Viccesen emlegette, hogy neki három anyukája és apukája is van. Valóban, mikor a szűkebb család megérkezett egy előadásra, majdnem egy egész sort elfoglaltak a nézőtéren. Felnőttként zágoni gyerekkorára legszebb emlékeként gondolt vissza. 

Már 15 évesen színpadon állt Kolozsvárott, két évvel később pedig Miskolcon szerepelt, amit a vidéki helyek sorában Szeged követett. Tánc- és énektudásának köszönhetően könnyen jutott szerephez, javarészt komikaként lépett fel. Pályájában kisebb kitérőt egy olasz artistával kötött házassága jelentett. 1932 és 1934 között külföldi cirkuszokban szórakoztatta a közönséget, de hiányzott neki a színház, ezért – maga mögött hagyva cirkuszt és férjet is – Budapestre költözött. Először a Fővárosi Operettszínház, majd 1943-ben a Vígszínház szerződtette le, ekkorra már a pesti közönség kedvencei közé tornázta fel magát.

A II. világháború alatt frontszínházban is vállalt fellépést, ezért a kommunista hatalom szemében gyanússá vált, nem is kapott állandó szerződést egy darabig. 1954-ben végül a Madách Színház társulatának tagja lett. Innentől kezdve nemcsak komédiákban, hanem drámai szerepekben is megmutatta magát, legendás alakítást nyújtott a Kurázsi mama főszerepében, de Csehov és Moliére darabjaiban is óriási sikert aratott.

A színház mellett az évek során a magyar filmjátszásnak is megkerülhetetlen alakjává vált. Közönségszórakoztató, könnyed filmek és irodalmi adaptációk is felkerültek repertoárjára. Csak néhány a sok közül: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tüskevár, Fekete város, Körhinta, Mici néni két élete, Hogy szaladnak a fák, Sziget a szárazföldön. Kelecsényi László, a Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig című összeállítás szerzője – sokak véleményével osztozva – a színész sokoldalúságát emelte ki: „A kitűnő színésznő már sokszor bizonyította a korábbi évtizedek során, hogy csodálatos átváltozó művész, kacagtató blődségektől tragikus tónusú drámáig, bármilyen műfajban nagy dolgokra képes.” Elismerései között 1954-ben Jászai Mari-díjat, három évvel később pedig Kossuth-díjat kapott.

Kiss Manyi igazi tréfamester volt, több kollégája megemlékezett róla, hogyan viccelte meg őket. Telefonbetyárkodások, apróbb csínytevések írhatók a színész humorának számlájára. Egy-egy ilyen alkalom másnapján az egész színház a tréfán kacagóktól volt hangos. Egyik attrakciója volt az úgynevezett „tigriscsinálás”, amikor gyanútlan vacsoravendége arcát süteménykínálás közben egy-egy koromcsíkkal kente be.

Sok pályatársával ellentétben magánéletétől a sajtót távol tartotta, a másodkézből származó információk meglehetősen felületesek és ellentmondásosak. Unokaöccse visszaemlékezéséből – amit Dippold Pál: Kiss Manyi, a tündér és boszorkány című írásában idéz fel – az derül ki, hogy Kiss Manyi a szerelemben közel sem volt olyan szerencsés, mint a színpadon.

A családi emlékezet szerint először gróf Károlyi Istvánba szeretett bele, az arisztokrata család azonban nem járult hozzá a házasságukhoz, amivel az érzékeny színésznőnek jó néhány év szomorúságot okoztak. A következő férfi az életében a doni tábori színházban megismert Bakonyi János katonatiszt volt, aki a rokon szerint leginkább Kiss Manyi pénzének elszórásában jeleskedett. Ezzel szemben mások sokkal pozitívabb képet festenek a férfiról, aki haláláig ragaszkodott Kiss Manyihoz, és gondját is viselte. Húsz évet éltek le együtt.

Kiss Manyi 1971. március 19-én hunyt el. Egyes lapok „tragikus hirtelenséggel bekövetkezett” haláláról, míg mások „régóta tartó súlyos betegségéről” írtak. Zárkózottságáról mi sem árul el többet, minthogy pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Kiss Manyi 1959-ben. (Fortepan/Kotnyek Antal)A Vígszínház előadása, balról a harmadik Kiss Manyi, 1952. (Fortepan/Fortepan)Kiss Manyi és Pécsi Sándor színművészek a Madách Színház művészbejárója előtt, 1965. (Fortepan/Kotnyek Antal)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár