2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A színpadon kívül, bátorságával és emberségével alakította a legnagyobbat Bajor Gizi

2021. február 12. 09:37 Múlt-kor

Mentett ki embereket a Városmajor utcai nyilas házból, kápráztatott el börtönőrt Márianosztrán. Bajor Gizi életének végül nem a nyilasok, és nem a kommunisták, hanem – valószínűleg a háborús üldözés utóhatásaitól és agykéregsorvadásától megzavarodott – saját férje vetett véget 70 évvel ezelőtt, 1951. február 12-én.

Bajor Gizi
Bajor Gizi a Nemzeti Színházban, Pirandello Játék vagy Élet című darabjában, 1933. (kép forrása: Fortepan / Új Nemzedék Napilap)

Gyűlnek a fellegek

Az 1893-ban, Budapesten született Bajor Gizi az Angolkisasszonyoknál nevelkedett. Habitusára azonban közel sem a konformizmus és az engedelmes szabálykövetés volt jellemző, jóval öntörvényűbb volt annál. Ennek bizonyítására élete során több drámai helyzetben is lehetőséget kapott. Családja tudta és beleegyezése nélkül jelentkezett a színitanodába, ahol azonnal felismerték a benne rejlő képességeket. 1914-ben a Nemzeti Színház szerződtette, és mindössze egyetlen év megszakítással, egészen tragikus haláláig a társulat tagja volt.

A következő években már főszerepeket osztottak rá. Az aranykorszak Hevesi Sándor 1922-es igazgatói kinevezése után köszöntött be számára, aki tulajdonképpen rászabta a színházi műsort. A sok szerepnek és tehetségének köszönhetően az 1920-as évek végére az ország egyik legismertebb és legnagyobb rajongás övezte színésznője lett. Klasszikus, modern, drámai szerepekben és vígjátékokban is emlékezetes alakításokat nyújtott. Filmekben is játszott, de ezek messze nem hoztak akkora sikert számára, mint a színpadi produkciói. Kritikusai szerint a kamerák előtt nem volt képes abba az alkotói állapotba kerülni, mint a színpadon állva, telt házas közönség előtt.

Az első világháború őt is megviselte. A Kálvin téri Báthory-kávéházat üzemeltető édesapja tönkrement, nemsokára meg is halt. Vőlegénye, testvére és még sok számára fontos ember a frontra került. A húszas évei elején járó színésznőre hárult családja eltartása. Nem is nagyon volt más választása: muszáj volt sikeressé válnia.

Háromszor házasodott, első férjéhez, Vajda Ödön ügyvédhez 1920-ban ment hozzá és hét évvel később elváltak, de jó viszonyuk megmaradt. A második házastárs, dr. Paupera Ferenc országgyűlési képviselő a mai Stromfeld Aurél úton villát épített a színésznőnek, amelyben ma a Bajor Gizi Színészmúzeum működik. Az 1928-ban köttetett frigy mindösszesen négy évig tartott. 1933-ban harmadik férjként dr. Germán Tibor tűnt fel. A neves orr-gégespecialistát rendelőjében ismerte meg, ahol fülbetegsége miatt kereste fel.

A németek 1944. március 19-i bevonulása után bejelentette, nem áll színpadra. Egy sokkal veszélyesebb szerepet öltött magára: hozzálátott zsidó származásuk miatt üldözött rokonainak, barátainak menekítéséhez. Korábban is ismert volt segélyező kezdeményezéseiről és művészek részére szervezett jótékonykodási akcióiról, ekkor azonban jó cselekedeteivel életveszélyt vállalt.

Védencei érdekében kezdetben kormányzói mentességet járt ki, aztán a svéd követet kereste fel diplomáciai védelemért. Amikor ez már nem volt elég, lakásában bujtatta többek között Tamási Áront, sok más színészt és írót, első férjét és családját, valamint Germán Tibort is. Germánt a munkaszolgálatos behívótól még meg tudta Bajor menteni, de a helyzet az őszi és téli nyilas razziák idején egyre nehezebbé vált.

Egyik alkalommal a reverendáján nyilas karszalagot viselő Kun páter tartott házkutatást a villában. A menekültközpont nem bukott le, de a gépfegyveres különítmény az éppen ekkor hazaérkező Vajda Miklóst és édesanyját (az első férj, Vajda Ödön fiát és Bajor Gizi utáni feleségét) elhurcolta. Őket másnap éjjel sikerült kiszabadítania a Városmajor utcai nyilas pártházból.

Vajda Miklós, a színésznő keresztfia – a Holmi 1997/3. számában – elevenítette fel ezt az epizódot: „Apámat és Germánt keresik. Utóbbi a manzárdszobában, egy beépített szekrény hátsó fala mögött kialakított fülkében ül, de zakója ott hever a szobában egy széken. Nem veszik észre. Anyámat és engem elvisznek. Bajor Gizi nem ekkor lép föl először a mentőangyal szerepében. A Városmajor utcai nyilasházban eltöltött két nap után – mialatt bennünket nem bántanak, de egy öregembert a szemem láttára vernek agyon, s egy nyilas orvos arra készül, hogy valamilyen vizsgálattal megállapítsa, a zsidó vér több-e bennem vagy a keresztény – éjszaka egyszer csak kinyílik az ajtó, amely mögött vagy harmincán szorongunk, és ott áll malomkerék nagyságú kalapban, királynői pózban Bajor Gizi a svéd követtel, aki németül kiabál. Két perc múlva szabadok vagyunk.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Bajor Gizi és Táray Ferenc színművészek a Nemzeti Színházban, Bethlen Margit Cserebogár című darabjában, 1934. (kép forrása: Fortepan / Új Nemzedék Napilap)Bajor Gizi (balra) villája udvarán Elsa Merlini olasz színművésznővel, 1940 (kép forrása: Fortepan / Fortepan)Fészek Klub, az 1939. február 18-án tartandó Művészek rongyos báljának házi főpróbáján, amin részt vett Bajor Gizi, a bál főszervezője. (kép forrása: Fortepan / Lugosi Szilvia)Bajor Gizi Színészmúzeum, a képen az ötletgazda Gobbi Hilda színművésznő, 1981 (kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár