Treblinka – az eltűntetett haláltábor nyomában

Treblinkában két tábor volt. A Treblinka-1 nevű munkatábor 1941-től 1944-ig működött, a Treblinka-2 nevű haláltábor 1942 júliusától 1943 novemberéig. Amikor viszont az orosz csapatok 1944-ben odaeértek, nyoma sem volt a kettes tábornak, manapság pedig már csak az 1960-as években épült emlékmű látható a helyszínen: jelképes sínpár és vasúti peron idézi, hogyan érkeztek Treblinkába az emberek.

A tömeggyilkosság páratlanul egyszerű módszerét itt, és két másik kelet-lengyelországi halálgyárban tökéletesítették. Ezekben 1,6 millió embert pusztítottak el, alig 24 hónap alatt. Áldozatok ezreivel végeztek a gázkamrákban, amelyekhez dízelmotorokkal termelték a szén-monoxidot. A treblinkai táborokban 900 ezer ember lelte halálát. 1939 végétől Lengyelország SS-vezetője, Odilo Globocnik gettókba gyűjtötte a zsidókat, míg meg nem érkezett a berlini döntés a „végső megoldásról”.

1941 őszén az SS főparancsnoka, Heinrich Himmler titokban találkozott Globocnikkal, aki a bizalmasa volt, és arra utasította őt, hogy szervezze meg két és fél millió lengyel zsidó megölését. Belzecben, Sobiborban és Treblinkában tüstént kezdetét vette a haláltáborok építése. Aztán az áldozatok vasúti szállítása és a zsidók vagyonának lefoglalása a náci állam javára. Ezzel a Reinhard-művelettel kezdődött a holokauszt. Himmler elrendelte, hogy az akciót 12 hónapon belül be kell fejezni. Ehhez két és fél millió embert kellett volna gyorsan a halálba küldeni. A náci osztagok hozzávetőleg egymillió zsidót és kommunistát végeztek ki a Szovjetunió elleni 1941-es támadás után, de ezt a módszert Himmler brutálisnak tartotta, és nem is gondolta hatékonynak.  A megoldást a nácik titkos eutanázia-programjában, a T4-ben találta meg. Treblinka-2 parancsnoka, Franz Stangl korábban Ausztriában és Németországban a T4-nél dolgozott. A „kegyes halál" programjával 70 ezer testi és szellemi fogyatékos németet gyilkoltak meg 1939 és ’40 között.

Az áldozatokkal egy zárt helyiségben végeztek, amelyet szén-monoxiddal töltöttek föl. Stangl a T4-nél megtanulta, hogyan kell sok embert megölni, és ezt a módszert a Treblinka-2 táborban ipari szintre emelte. Stangl így emlékszik vissza az eseményekre:

„Már kilométerekről megéreztük a szagát. Még 15-20 percnyi autóútra voltunk Treblinkától, amikor holttesteket láttunk a vasút mentén. Először csak kettőt-hármat, aztán egyre többet. Megérkeztünk a treblinkai állomásra, és úgy látszott, sok százan vannak. Láthatólag napok óta hevertek ott a nagy melegben. Az állomáson a vagonok élő és halott zsidókkal voltak teli. A vonat már több napja ott állhatott. Az a treblinkai nap volt a legszörnyűbb élményem a Harmadik Birodalomban.”

A megdöbbentő látvány hatására Stangl elhatározta, hogy olajozottá teszi a treblinkai tömeggyilkoló gépezetet. Vezetése alatt a tábor végül 6000 emberrel végzett alig 20 percen belül addig, amíg a vasút az utánpótlást szállította.

Hogy mire jutott a brit régészcsapat ásatásai során, az kiderül a Spektrumon július 23-án este 10 órakor vetített „A treblinkai koncentrációs tábor” című dokumentumfilmből.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók