7 végzetes pillanat

Képeken a romák deportálása a hitleri Németországból

2018. május 17. 19:06 Múlt-kor

A romák évszázadokon keresztül üldöztetésnek és megaláztatásnak voltak kitéve. Bűnözőkként, társadalomba beilleszkedésre képtelenekként, és csavargókként tekintettek rájuk. Németországban Hitler hatalomra jutását követően az ellenük emelt törvények egyre inkább faji alapon határozták meg őket, ami végül tömeges deportálásukhoz és meggyilkolásukhoz vezetett.

Roma nő gyermekével Németországban
Roma nő gyermekével a Rasszhigiéniai és Népesedésbiológiai Kutatóhivatal táborában, 1938. A galéria megnyitásához kattintson a képre!

A romák évszázadokon keresztül üldöztetésnek és megaláztatásnak voltak kitéve. Bűnözőkként, társadalomba beilleszkedésre képtelenekként, és csavargókként tekintettek rájuk. Németországban Hitler hatalomra jutását követően az ellenük emelt törvények egyre inkább faji alapon határozták meg őket. Az eredetileg a bűnözés visszaszorításával indított romaellenes kampány átcsapott a faji alapú megkülönböztetés retorikájába.

A német állam 1936-ban megalapította a Rasszhigiéniai és Népesedésbiológiai Kutatóhivatalt (Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle, az egészségügyi minisztérium L3 jelű igazgatósága). A Dr. Robert Ritter és asszisztense, Eva Justin által vezetett szerv azt a feladatot kapta, hogy végezzen mélyreható kutatást a „cigánykérdésben”, és szolgáltasson adatokat az elkészítendő „cigánytörvényhez”. 1936 tavaszán intenzív terepmunkát végeztek, főként interjúkkal és orvosi vizsgálatokkal igyekeztek meghatározni a romák faji besorolását. A kutatók arra jutottak, hogy a legtöbb roma – akikről megállapították, hogy nem „tiszta cigány vérűek” –, fenyegetést jelent a német fajtisztaságra, és deportálásukat vagy megsemmisítésüket irányozták elő.

Nem született döntés a többi, többnyire szintó és lalleri csoportról, akik Németországban éltek, és nagyjából az európai roma lakosság 10%-át tették ki. Több előterjesztés is született. Heinrich Himmler, az SS vezetője azt javasolta, deportálják a romákat egy távoli rezervátumba, ahogyan azt az Egyesült Államokban tették az indiánokkal, és itt a „tiszta cigányok” háborítatlanul folytathatnák vándorló életmódjukat.

Habár a náci rezsim sosem állt elő a Himmler által követelt „cigánytörvénnyel”, számos, a romákkal szemben diszkriminatív intézkedés született. „Aszociálisnak” és „bűnözőnek” kiáltotta ki őket a hatalom, és 1935-től speciális táborokba zárta őket. 1937 után a nácik faji vizsgálatokat kezdtek végrehajtani a Németországban élő romákon. 1938-ban Himmler utasítást adott ki a „cigánykérdéssel” kapcsolatban, amely kimondottan „rasszt” említett, továbbá azt tartotta „tanácsolhatónak, hogy a cigánykérdés faji alapon kerüljön megoldásra”. A rendelet azt adta utasításba, hogy regisztrálni kell a romákat (beleértve a vegyes származásúakat), valamint minden, „cigány módon vándorló” személyt 6 éves kor felett. Habár a nácik úgy hitték, a romák eredetileg árja fajúak voltak, azt gondolták róluk, idővel kevert rasszúvá váltak, így a „nem-árja” és „idegen rassz” besorolások alá estek.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Eva Justin egy roma nőt interjúvol családjáról és származásáról, 1938.Dr. Robert Ritter egy nőt interjúvol, 1938.Dr. Robert Ritter vérmintát vesz egy roma nőtől, 1938.Sophie Erhardt, a kutatóhivatal munkatársa egy idős roma nőt interjúvol, 1938.Egy nő fut egy tábor mellett, ahol megkezdte tevékenységét a kutatóhivatal.Idős roma férfi a németországi Aspergben várja Lengyelországba történő deportálását, 1940.Szintó embereket gyűjt össze a rendőrség Aspergben, 1940. május 22.Szintókat vonultatnak az utcán a Hohenasperg erődítményben lévő börtönbe, mielőtt Lengyelországba deportálják őket, 1940. május 22.Szintók a hohenaspergi börtön udvarán, 1940. május 22.Szintók a Lengyelország felé induló vonaton, 1940. május 22.
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!