Tíz kevésbé ismert tény az amerikai függetlenségi háborúról

Amikor a franciák ténylegesen is beavatkoztak 1778-ban, a háború globális mértéket öltött

A franciák 1778-ban léptek be a háborúba, és az Amerikában és Amerikáért folyó háború egyszer csak kiszélesedett. A britek és franciák mindenhol összecsaptak, ahol érdekellentéteik voltak: a karibi térségben, amely jelentős hadszíntérré vált, Nyugat-Afrikában, ahol egymás rabszolga-kereskedő bázisait próbálták megszerezni, és Indiában, ahol a két ország Kelet-Indiai Társaságai küzdöttek a dominanciáért. A britek számára ennél is égetőbb probléma volt azonban, hogy a francia szerepvállalás magát Nagy-Britanniát is kitette az invázió veszélyének. Ahogy a britek újracsoportosították csapataikat a kiszélesedő háborúhoz, a szakadár gyarmatok visszaszerzésének esélye egyre csökkent.

1. Nem a függetlenség volt az amerikaiak eredeti célja
2. III. György nem próbált önkényuralmat gyakorolni a gyarmatok felett
3. A rabszolgák számára a britek, és nem az amerikaiak jelentették a szabadságot (legalábbis egy esetben)
4. A britek 1776-ban majdnem megnyerték a háborút
5. Jelentős számú fehér amerikai hű maradt a brit koronához
6. A francia állam a háború kezdetétől fogva segítette az amerikai lázadókat
7. Amikor a franciák ténylegesen is beavatkoztak 1778-ban, a háború globális mértéket öltött
8. A spanyolok és a hollandok is csatlakoztak a háborúhoz 1779-ben, illetve 1780-ban
9. Magát a brit vereséget Amerikában a francia haditengerészet idézte elő
10. A britek sokkal erősebben jöttek ki a háborúból, mint az 1781-ben valószínűnek tűnt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban