Temesvár és Mátészalka után harmadikként kapott áramszolgáltatást Budapest

A villamos energia gyakorlati hasznosítása az 1881-es párizsi világkiállításon bemutatott villamos izzólámpa után gyors tempóban kezdődött meg. Az első közcélú áramfejlesztő telep 1882-ben New Yorkban létesült, Európában az első ilyen létesítményt 1883-ban Milánóban adták át.

A történelmi Magyarországon 1884. november 12-én Temesváron helyezték üzembe az első villamos energia fejlesztő telepet (Európában elsőként itt villamosították egy város teljes közvilágítását), Mátészalkán 1888-ban indult meg az áramszolgáltatás - ugyanakkor, mint Párizsban.

Budapest e téren viszonylagos lemaradásban volt, mivel 1879-ben olyan szerződést kötött a Trieszti Általános Osztrák Légszesz Társulattal, amely 1891 végéig ennek a cégnek biztosított kizárólagossági jogot a világítási célokat szolgáló berendezések létesítésére.

A kontraktus lejárta után, 1892-ben a főváros vezetése versenytárgyalást írt ki az elektromos világítás bevezetésére, azzal a kikötéssel, hogy a telepnek a város belterületén kívül kell megépülnie. A koncessziót végül a Budapesti Általános Villamossági Rt. (BÁV Rt.) és a Magyar Villamossági Rt. (MV Rt.) kapta meg, az MV Rt. 105 volt egyenfeszültséget, a BÁV Rt. 110 V változó feszültséget szolgáltatott.

Mindkét vállalat a mai XIII. kerület területén létesített gőzgépekkel és generátorokkal felszerelt áramfejlesztő telepet: az MV Rt. a Váci út-Tisza utca sarkán (ma is itt van az ELMŰ), a BÁV Rt. a Tutaj utca-Berzenczei (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán. Az MV Rt. 1893. október 13-án, a BÁV Rt. pedig 1893. november 1-jén kezdte meg az áramszolgáltatást, és egy év múlva már 1674 fogyasztót láttak el a fővárosban.

1910-ben a főváros szerette volna saját irányítása alá vonni az áramszolgáltatást, ezért megkísérelte a kiváltást. Mivel a megváltási ár nagyon magas volt, inkább saját áramfejlesztő telep létrehozását határozták el, ennek felépítéséig a főváros az újpesti Phöbus Villamossági Rt-től és a Budapesti Városi Villamos Vasutaktól vásárolt áramot saját szükségleteinek kielégítésére.

Az áramfejlesztő telepet Lágymányoson, a téli kikötő melletti területen alakították ki, és 1914. június 8-án kezdték meg az áramszolgáltatást. A fővárosnak még ebben az évben sikerült saját kezelésébe vennie az MV Rt.-t, majd 1918-ban a BÁV Rt. telepét és hálózatát is, ezzel létrejött a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei (BSzEM). A két világháború között ez volt a főváros legnagyobb önálló vagyonú vállalata, amely igen magas szintű szolgáltatást nyújtott.

A BSzEM 1949-ben került állami felügyelet alá, neve Budapest Főváros Elektromos Műveire változott. Ugyanebben az évben törvény született Budapest területének új megállapításáról, ami az addigi elővárosokat és a szomszédos településeket is a fővároshoz csatolta. Ezzel a vállalat áramszolgáltatási területe mintegy tizenötszörösére növekedett és elérte a 3000 négyzetkilométert. A cég 1963-ban a többi területi áramszolgáltatóhoz hasonlóan betagozódott az akkor létrehozott Magyar Villamos Művekbe.

A vállalat a rendszerváltás után, 1991-ben ismét részvénytársasággá alakult, elnevezése Budapesti Elektromos Művek Rt. (ELMŰ Rt.) lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből