Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére

A törvénytelen királyfi

A magyar trónkövetelők sorában talán a legismertebb lehet Mátyás király törvénytelen fia, Corvin János. Édesapja belátva, hogy felesége, Aragóniai Beatrix nem fogja törvényes örökössel megajándékozni, mindent megtett annak érdekében, hogy Corvin trónutódlását biztosítsa. Grófi és hercegi címmel ruházta fel őt és az ország egyik legnagyobb földbirtokosává tette. Számos főurat megesketett arra, hogy fiát támogatják majd a királyválasztáson és Bécs elfoglalása után a városnak nem csak Mátyás, hanem Corvin részére is hűségesküt kellett tennie. Igyekezett trónörököshöz méltó feleséget is szerezni fia számára és végül el is jegyezték, később pedig követek útján, a felek távollétében össze is adták Corvint a milánói Bianca Sforzával.

Mátyás mindazonáltal reálpolitikusként tisztában volt azzal, hogy erőfeszítései ellenére, fia trónöröklése korántsem lesz zökkenőmentes. Utolsó éveiben ezért azzal az ajánlattal fordult a császárhoz, hogy elismeri a Habsburgok magyarországi örökösödését, cserébe azért, ha Corvin Jánost egy, a magyar koronától elszakított független horvát-bosnyák királyság uralkodójának teszik meg.

Az uralkodó aggodalma nem is volt alaptalan. 1490-ben bekövetkezett váratlan halálát követően az ország zűrzavarba süllyedt. Rövid idő alatt trónkövetelők sora lépett fel. Corvin János mellett a pápa által is elismert trónigénnyel bírt a Habsburg császár, III. Frigyes és fia Miksa, akik követelésüket a Mátyással kötött 1463-as bécsújhelyi szerződésre alapozták. Származásuk révén (édesanyjuk a néhai Albert király lánya, illetve Luxemburgi Zsigmond unokája volt) jogot formáltak a magyar koronára a Jagelló testvérek, azaz II. Ulászló cseh király és öccse, a későbbi lengyel király, János Albert is. Végezetül bejelentette – egyébként minden reális jogalapot nélkülöző – trónigényét Mátyás özvegye, Aragóniai Beatrix is.

A kezdetben a legerősebb jelöltnek számító Corvin erőfölénye azonban gyorsan elpárolgott. Mátyás egyházpolitikájának következményeképp először a püspöki kar fordult el tőle, majd Mátyás legbefolyásosabb hadvezérei – Kinizsi Pál, Báthori István, Szapolyai István – is elpártoltak. Döntésükben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy Corvin megválasztása esetén az ország lényegében egy kilátástalan, négyfrontos háborúba (az osztrák, a cseh és a lengyel trónkövetelők mellett, délről a törökök fenyegetés is felerősödött) kényszerült volna.

Belátva az elkerülhetetlen kudarcot, délvidéki pártfogói buzdítására Corvin otthagyta a királyválasztó gyűlést és a kincstárral, valamint a Szent Koronával együtt délnek indult. A királyi tanács azonnal egy hadsereget küldött utána, amelyet Kinizsi és Báthory vajda vezettek. Corvin csapatait a Tolna vármegyei Csontmezőnél érték utol, ahol a két sereg véres összecsapásában Mátyás fia végül alulmaradt. A vereséggel Corvin álmai is sírba szálltak és követei útján hamarosan meghódolt az időközben megválasztott II. Ulászlónak és a Szent Koronát is visszavitette Visegrádra.

1. Moson és Pozsony királya
2. A legszorgalmasabb trónkövetelő
3. Az Anjou-ház utolsó aranyágacskája
4. A törvénytelen királyfi
5. Az utolsó király visszatérési kísérletei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában