7 végzetes pillanat

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 20
37 találat
[1]

1287. július 20.

IV. Kun László nem engedélyezi, hogy a budavári polgárok évente egyszer vámmentes országos vásárt tartsanak

[2]

1467. július 20.

Megnyílik az új egyetem Pozsonyban Academia Istropolitana néven

[3]

1498. július 20.

János Albert lengyel király, II. Ulászló és III. Nagy István moldvai vajda Krakkóban szövetséget köt a török ellen

[4]

1541. július 20.

Majláth István főkapitányt Fogaras váránál Rares Péter moldvai fejedelem és török segédcsapatai csellel elfogják, és a Héttoronyba hurcolják. (1550-ben bekövetkező haláláig együtt raboskodik Török Bálinttal.)

[5]

1626. július 20.

II. Ferdinánd kiváltságlevélben engedélyezi az önálló magyarországi posta megszervezését

[6]

1704. július 20.

Rákóczi elfoglalja Szegedet

[7]

1711. július 20.

III. Károly Barcelónában ratifikálja a szatmári békét

[8]

1791. július 20.

Királyi abszolutizmus titkosrendőrséggel

A radikalizálódó francia forradalom eszméinek beszivárgása a Habsburg Birodalomba gyanakvóvá tették II. Lipótot. Az uralkodó látta a különböző titkos társaságok szervezkedését, elsősorban a szabadkőművesség, illetve radikális ágának, az illuminatusoknak fokozódó politikai tevékenységét, látta a forradalommal szimpatizáló olvasókörök, demokrata klubok működését. Ugyanakkor eljutottak hozzá a hírek a feloszlatott jezsuita rend volt tagjainak mozgolódásairól, az újjáéledni látszó nemesi-nemzeti mozgalomról. Az egyébként felvilágosult eszméket valló uralkodó a birodalmában történt gyanús jelenségekről és személyek viselkedéséről folytonos információkat kívánt beszerezni. Ezért Bécsben titkosrendőrséget állított fel. Ennek élére királyi tanácsosi rangban Franz Gotthardit állította, aki mint a titkosrendőrség vezetője, a császári udvari színházigazgatósághoz lett hivatalosan beosztva. Gotthardi II. József egykori pesti kerületi rendőrfőnöke volt, egyébként pesti kávéház-tulajdonos. Besúgók és kémek egész hálózatát építette ki. Ezeknek a feladata volt a közhangulat megfigyelése, továbbá az államra és az uralkodóházra nézve veszedelmes események felderítése. A jelentéseket a besúgók közvetlenül - a rendőrség megkerülésével - juttatták el Gotthardihoz. Gotthardi Magyarországon is kiépítette kémhálózatát: a pesti szabadkőművesek tevékenységéről Julius Gabelhofer egyetemi tanár, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, továbbá Kohlmayer ügyvéd küldött gyakori és részletes jelentéseket az udvarba. Állandó magyarországi "tudósítói" között találjuk Strohmayer Ignác pesti könyvkereskedőt, valamint a Bécsben 1791 nyarán beszervezett Martinovics Ignácot, Liedemann pesti nagykereskedőt, Troll lembergi, Hoffmann Antal volt pesti rendőrtisztviselőt, de gróf Almássy Ignác feleségét, Splényi Terézia bárónőt, vagy az 1790-91. évi nemesi mozgalom egyik hangadóját, Szily Pest megyei alispánt is. Almássy bárónő például az irodalmi körökkel való kiterjedt érintkezését felhasználva jutott bizalmas információkhoz. Az írók (pl. Hajnóczy) nem is gyanították személyében az udvar besúgóját, mivel korábban nem egy művüket terjesztette titokban.

[9]

1795. július 20.

`Habsburgnak született, és magyarnak halt meg`

Az alkotmányosság visszaállításának egyik tartozéka volt a nádori tiszt ismételt betöltése. Lipót negyedik fiát, Sándor Lipótot választatta meg. Majd annak váratlan halála után I. Ferenc kisebbik öccsét, József főherceget (szül.: 1776) 1796. november 12-én választotta nádorrá az országgyűlés. (I. Ferenc 1795-ben abszolutista módon már kinevezte királyi helytartóvá.) József nádor, aki `Habsburgnak született, és magyarnak halt meg`, az országban hamar népszerűvé vált. Főhercegi udvara pótolta Magyarországon a királyi udvartartás évszázados hiányát, nádori méltóságában pedig a bécsi udvarral szemben is igyekezett támogatni és képviselni az ország érdekeit. Magyarországot alaposan megismerte, elsajátította a magyar nyelvet. Együttműködött a reformkor vezető politikusaival - főként Széchenyi Istvánnal -, és támogatta törekvéseiket. Különösen kiemelkedő szerepet vállalt Pest modern nagyvárossá fejlesztésében. Alcsúton kastélyt építtetett, arborétumparkot és mintagazdaságot létesített; a nádori család tulajdonában lévő Margitszigetet parkosíttatta, és megnyitotta a polgárok előtt. 1825-ben sikerült rábírnia bátyját, hogy hosszú kényszerszünet után összehívja az országgyűlést. Az 1832-36. évi országgyűlésen egyrészt mérsékelni igyekezett az ellenzék radikális követeléseit, másrészt elérte, hogy a felsőház ne tudja megakadályozni az alsóház által megszavazott reformokat. 1840-ben közbenjárására amnesztiában részesítették Wesselényit, Kossuthot és Lovassyt, később pedig meggátolta, hogy a kormány feloszlassa a Védegyletet. Támogatta a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár megalapítását, értékes kódexekkel, ősnyomtatványokkal, könyvgyűjtemények megvásárlásával segítette annak gyarapodását. 1808-ban megalakította a Szépészeti Bizottságot, mely Pest nagyvárossá építését tűzte ki céljául. Hatékonyan segítette az első magyar vasút megépítését és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítását. Hasonlóképp támogatója volt több magyar humanitárius intézménynek és kulturális egyletnek. 1844-ben Pesten műszaki egyetemet hozott létre. 1847. január 13-án halt meg: két nap múlva az uralkodó István főherceget (szül.: 1817), József nádor idősebb fiát nevezte ki királyi helytartóvá, akit az országgyűlés 1847. november 12-én választott nádorrá. A liberális politikusnak tartott István nádor 1848-ban ellentmondásos szerepet játszott. Támogatta az alkotmányos magyar törekvéseket, ugyanakkor a bécsi udvar nyomására, 1848. szeptember 23-án elhagyta az országot, és lemondott nádori tisztéről. Németországi birtokán, Schaumburgban élt visszavonultan, s tüdőbetegségben, 1867. február 19-én halt meg a franciaországi Mentone-ban.

[10]

1849. július 20.

Perczel Mór tábornok serege Turánál (Pest vm.) vereséget szenved Paszkevics tábornagy egyik hadosztályától.

Perczel a vesztett csata után megindul seregével Szeged felé.

[11]

1858. július 20.

III. Napóleon francia császár és C. Cavour gr., Piemont miniszterelnöke Plombieres-ben titkos megállapodást köt

III: Napóleon fegyveres támogatást nyújt Észak-Itália felszabadításához, és hozzájárul ahhoz, hogy a megnagyobbodott Piemont, a létrehozandó Közép Itáliai Királyság, valamint a Pápai Állam és a Nápolyi Királyság egyesüljenek. Cserében Cavour átengedi Franciaországnak Nizzát és Savoyát.

[12]

1858. július 20.

Megnyitják a Temesvár - Jeszenő (Torontál vm.) közötti vasútvonalat.

[13]

1859. július 20.

Legfelső kézirat az oktatási nyelv megválasztását a gimnáziumok fenntartóira bízza.

A Magyar Nemzeti Igazgatóság és Alexandru Cuza fejedelem megbízásából Ion Bǎlǎceanu Torinóban szerződést ír alá a Dunai Fejedelemségekbe szállítandó fegyverek, lőszerek és hadiszerelvények ügyében.

[14]

1866. július 20.

Az osztrák flotta tönkreveri Tegethoff tengernagy vezetésével Lissánál a nagy túlerőben lévő olasz hajóhadat.

[15]

1900. július 20.

Koerber osztrák miniszterelnök visszavonja az1897. április 5-i Badeni-féle nyelvrendeletet.

[16]

1903. július 20.

Felkelés tör ki Macedóniában a törökök ellen

[17]

1903. július 20.

Meghal XII. Leó pápa

[18]

1908. július 20.

Ferenc József engedélyezi a munkáslakás-építkezéseket

A király e napon szentesítette a Budapesten és környékén, államköltségen építendő munkáslakásokról szóló törvényt. A munkásság lakáshelyzetének súlyosságát a századfordulón tudatosítja az állam és egyes nagyvárosok vezetése. A szociális probléma iránt fogékonyabb nemzeti-konzervatív koalíciós kormány tette meg az első lépést az állami lakásépítés terén: megkezdi a főváros és Kispest határán az ún. Wekerle-telep felépítését (1908:XXIX.tc.). 1908 és 1914 között a telep zömében kétszobás lakásaiból 3657 készült el. A viszonylag olcsó bérű, jól felszerelt, saját udvari kerttel is ellátott lakások bérlőit az állami vállalatok, főként a MÁV munkásaiból válogatták ki. A telep döntően szakmunkásokból álló népessége 1914-ben 20 ezer fő volt. Az állami akcióval párhuzamosan a szociálliberális érzelmű polgármester, Bárczy István szintén hozzákezdett egy községi kislakás-építő programhoz, melyet az állam adókedvezmények megadásával támogatott. A háborúig mintegy 6200-6300 szoba-konyhás, zömmel újonnan épített bérlemény jön létre. Részben bérházakat (25 épület), részben telepeket (számuk: 17) építenek. A telepi lakások egyszobásak, a bérházakban lévő községi szociális lakások kétötöde két- és háromszobás. A községi beruházásban készült bérlemények is olcsóbbak, mint a magánbérházak főbérleti otthonai. Az állami és városi szociális lakásépítések nyomán 1914-ben mintegy 55 ezerre nő a Budapesten közületi bérleményekben élők száma, vagyis a munkásnépesség közel tizede jutott így aránylag korszerű lakhelyhez.

[19]

1916. július 20.

Paul von Hindenburgot nevezik ki a keleti front főparancsnokává

[20]

1917. július 20.

Nikola Pašić, a szerb kormány részéről, és Ante Trumbić horvát részről aláírják a korfui egyezményt.

Megegyeznek egy szerb-horvát-szlovén állam megteremtésében.

[21]

1919. július 20.

A Vörös Hadsereg támadást indít

A hónap elejére nyilvánvalóvá vált, hogy az antant nem teljesíti ígéretét, és a román hadsereg nem húzódik vissza a június 13-i Clemenceau-jegyzékben megjelölt magyar-román határ mögé. A Forradalmi Kormányzótanács egy újabb katonai sikerrel kívánt javítani a helyzeten. Július 20-án, megindult a Vörös Hadsereg tiszai támadása. A folyó vonalát csak 2 gyenge román hadosztály fedezte, míg a pihent főerő a hadászati mélységben összpontosult. A támadó magyar I. Hadtest elszakadt amúgy is kevés tartalékától, és szárnyai fedezetlenek maradtak. A román hadsereg július 24-én megindította ellentámadását. Július 30-án a román csapatok Szolnoknál, a következő napon pedig Kiskörénél átkeltek a Tiszán. Két irányból is nyitva állott előttük az út a főváros felé. A Forradalmi Kormányzótanács utolsó ülésén, augusztus 1-jén délelőtt Kun és Szamuely kísérletet tettek a májusi fordulat megismétlésére, és javasolták a kb. 21 ezer főnyi budapesti vasashadosztály bevetését a román haderő feltartóztatására. A többség azonban reménytelennek látta a helyzetet, ezért feleslegesnek ítélte a további véráldozatot. A kormányzótanács a lemondás, a proletárdiktatúra feladása mellett döntött. A határozatot délután a Budapesti Munkás- és Katonatanács is jóváhagyta. Kun és több más népbiztos, élve az osztrák kormány által biztosított menedékjoggal, az esti órákban Bécsbe utaztak, ahol internálták őket.

[22]

1921. július 20.

Tomcsányi igazságügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjeszti a felsőházról szóló törvényjavaslatot.

A nemzetgyűlés többsége a javaslatot ellenzi, tárgyalását elnapolják. Megalakul a Magyar - Angol Társaság, elnöke Andrássy Gyula gr. lesz.

[23]

1921. július 20.

A kínai kommunisták pártot alapítanak

A politikailag megosztott Kínában új erő formálódik: Sanghajban a kommunista párt megtartja első kongresszusát. Az alapító tagok közé tartozik a Honan tartományból származó Mao Ce-tung, egy paraszt fia, aki apja akarata ellenére néptanító lesz, és Sanghajban mosodai kuliként tartotta el magát. A nemzeti kérdésben a kommunisták szövetségi politikát folytattak a Szun Jat-szen (1912. III. 10.) alapította Nemzeti Párttal, a Kuomintanggal. Ez vezeti a harcot a japánok és az Észak-Kínában a hatalomért marakodó tábornokok ellen. Maóra magára, akit a kommunistáknak a Kuomintangba való belépése után póttagként beválasztanak a központi végrehajtó bizottságba, hatást gyakorol a Május 4-e mozgalom. 1919-ben ezen a napon követelte Pekingben a diákság a japán megszállók elleni fegyveres harc elindítását. A kommunisták és a polgári Kuomintang közötti szövetséget a Moszkvában székelő Kommunista Internacionálé (Komintern) is helyesli.

[24]

1923. július 20.

Kivégzik Pancho Villa mexikói forradalmárt

Eredeti nevén Doroteo Arango, az 1910-17-es polgári demokratikus forradalom egyik legjelentősebb személyisége Hacienda de Rio Grande-n látta meg a napvilágot 1877-ben. 1913-ban Mexikó északi részén megszervezte a több ezer emberből álló csapatát, a híres Északi Hadosztályt. Haderejét Venustiano Carranza csapataival egyesítve számos győzelmet aratott a Victoriano Huerta tábornok vezette rezsim katonái felett. 1913 decemberében Villa Chihuahua állam kormányzója lett, fél évvel később döntő ütközetet nyert Huerta tábornok ellen, s mint a forradalom győzelmes vezére vonult be Mexikóvárosba. Azonban a közte és Carranza közötti rivalizálás hamarosan megrontotta kapcsolatukat, s egymás ellen fordította őket. Villa folytatta a gerillaháborút mindaddig, amíg Carranza hatalmon maradt. Carranza kormányának 1920-as bukása után Villának megkegyelmeztek, és a politikai élettől való távolmaradásáért cserébe egy farmot adományoztak neki. Három évvel később ezen a farmon meggyilkolták.

[25]

1925. július 20.

Magyarország és Olaszország ideiglenes kereskedelmi egyezményt köt Rómában.

[26]

1927. július 20.

Meghal I. Ferdinánd román király

[27]

1931. július 20.

Összeül az új országgyűlés

[28]

1938. július 20.

Véget ér Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos római látogatása. (→július 17.)

[29]

1939. július 20.

Véget ér a Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszus Budapesten. (→ július 10.)

[30]

1940. július 20.

Magyarország és Németország gazdasági egyezményt köt Budapesten.

Magyarország 200 ezer tonna búzát, 200 ezer tonna kukoricát, ezer tonna egyéb takarmány szállítását vállalja.

[31]

1943. július 20.

Közzéteszik a 3940/1943. számú kormányrendeletet.

A rögtönbíráskodást kiterjesztik a légitámadás idején elkövetett lopás és rablás bűntettére.

[32]

1944. július 20.

Hitler sikertelen merénylet után parancsot ad a tiszti államcsíny leverésére

A kelet-poroszországi `Wolf-schanze` (Farkassánc) nevű főhadiszálláson, egy bombarobbanás során Adolf Hitler, a német haderő `Vezére` és főparancsnoka 1944. július 20-án könnyebben megsérül. A robbanás időpontjában, 12 óra 42 perckor, a merénylő, Claus Schenk von Stauffenberg gróf ezredes, már ismét úton van Berlin felé, ahol összeesküvő társai - többek között Friedrich Olbricht tábornok, Ludwig Beck vezérezredes és Erwin von Witzleben vezértábornagy - kirobbantják a régebben előkészített felkelést. A Berlinben állomásozó `Grossdeutschland` őrzászlóalj azonban, miután parancsnoka, Ernst Remer őrnagy egy telefonbeszélgetés során meggyőződött arról, hogy Hitler sértetlen, leveri az államcsínyt. 22 óra 50 perckor Stauffenberget és három összeesküvő társát statáriálisan agyonlövik, több polgári és katonai személy letartóztatnak és a népbíróság előtt lefolytatott tárgyalás után kivégeznek. Több mint 180 ember veszíti a merénylettel közvetlen összefüggésben az életét. A július 20-i a polgári és katonai személyek által kitervelt vagy meg is kísérelt 35 merénylet közül a német ellenzék leglátványosabb próbálkozása arra, hogy a diktátort megölje. Míg a kommunisták és a szociáldemokraták Hitler hatalomra jutása után rögvest széles körű ellenállás szervezésén fáradoztak, s ezrével tartóztatták le, zárták koncentrációs táborba és végezték ki őket, a hadseregben csak Hitler hódító és háborús tervei kapcsán mozdult meg az ellenzék. Amikor a Szudéta-válság kiéleződött, amelyet a müncheni egyezménnyel oldottak meg, vezető katonatisztek államcsínyt terveztek. Hitler sikere következtében azonban az összeesküvők, közöttük a szárazföldi haderő akkori vezérkari főnöke, Beck nem látott többé alapot az akcióhoz. A július 20-i merénylők tervei szerint a Hitler eltávolítása után Carl Friedrich Goerdeler volt lipcsei főpolgármester vezetésével alakítandó kormánynak haladéktalanul fegyverszüneti tárgyalásokat kellett volna kezdenie a szövetségesekkel.

[33]

1947. július 20.

Balogh István vezetésével új ellenzéki párt alakul Független Magyar Demokratikus Párt néven

[34]

1954. július 20.

Kambodzsa szuverén királysággá válik

Északi szomszédjához, Laoszhoz hasonlóan a Kambodzsai Királyság szuverén állam lesz. Norodom Szihanuk herceg, aki már 1945. március 12-én proklamálta az ország függetlenségét, erős ellenzékkel áll szemben. A japánok bevonulása után Szihanuk semmisnek nyilvánította a Franciaországgal kötött összes szerződést. Ám az ország brit megszállása arra kényszerítette a királyt, hogy ismét Franciaországot ismerje el védőhatalomnak.

[35]

1954. július 20.

Laosz független Franciaországtól

Az Indokínával foglalkozó genfi értekezlet döntésével Laosz elnyeri állami szuverenitását. Eladdig a délkelet-ázsiai állam Sziszavong Vong király névleges vezetése alatt az indokínai államok Francia Közösségének a tagja volt. Szuverenitásának az elnyerése után Laosz hatályon kívül helyzete a Franciaországgal kötött állami szerződéseket és az Egyesült Nemzetek tagjává válik. Ám Sziszavong Vonggal szemben megalakul a kommunista orientációjú Patet Lao-mozgalom.

[36]

1985. július 20.

A Botha-rezsim rendkívüli állapotot vezet be

Dél-Afrikában a Pieter Willem Botha miniszterelnök vezette fajvédő kormány az ország 36 körzetében rendkívüli állapotot vezet be, hogy urrá lehessenek a fekete népesség körében szűnni nem akaró zavargásokon. A rendkívüli állapot lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy bírósági végzés nélkül házkutatást tartsanak, és embereket tartóztassanak le, hogy kijárási tilalmat vezessenek be, hogy egész negyedeket elzárjanak és lehetetlenné tegyék nem kívánatos jelentések közlését tömegtájékoztatási eszközökben. Johannesbugban és Port Elizabethben, ezekben az ipari centrumokban a rendkívüli állapot alapján egyetlen hét alatt 1000 embert csuknak le. Ezek többségükben tagjai az Egyesült Demokratikus Frontnak (UDF, 700 apartheidellenes szervezet tömörülése), vagy az a gyanú merült fel ellenük, hogy tagjai az 1960-ban betiltott és ezért illegalitásban működő Afrikai Nemzeti Kongresszusnak (ANC). Amióta a rendőrség március 21-én egy temetési menet elleni erőszakos fellépés során 19 feketét ölt meg, naponta kerül sor újabb véres zavargásokra. A feketék harci eszköze a fehér uralom ellen például a tüntetés, a sztrájk és az iskolák bojkottálása.

[37]

1987. július 20.

A kormány újabb áremeléseket határoz el

A kormány újabb áremeléseket határoz el, amelyeket részben a költségvetési hiány mérséklésének szándékával indokol. Emelkedik az energiahordozók, a cigaretta, a liszt és a sütôipari termékek ára. Ezzel egy idôben „jövedelemkiegészítô intézkedésekrôl” határoznak.