Szőlőtőkéről a puttonyba: a korszakokon átívelő szüreti hangulat képei
2020. október 2. 15:50 Múlt-kor
Az őszi időszak szüretjeihez hagyományosan sajátos szokások és különleges étrend társult. A munka és az ünnep szorosan összekapcsolódott: zenélés, felvonulás, bál, mulatság kísérte a betakarítást. A Fortepan képein a századfordulótól az 1980-as évekig követhetjük nyomon a szőlőszemek útját.
Szőlőprésben a szőlőszemek (1930) (a galéria megnyitásához kattintson a képre!)
Korábban
A Magyar Néprajzi Lexikon definíciója szerint a szüret nem egyéb, mint a szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, illetve a szőlőlé leszűrése és a szőlő feldolgozása a borkészítéshez.
Csoportos pózolás a századforduló idejéből, az 1903-as bicskei szüret
Szorgalmas szüretelők (1919)
A szüret ideje október és november közé esik. Kezdőnapja a 18-19. században hagyományosan meghatározott volt, amely az ezzel kapcsolatos járandóságok beszedéséhez kapcsolódott. Emellett a szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződött.
A kézben a lényeg (Bicske, 1903)
A fotózásra mindig érdemes lopni néhány percet a munkaidőből. (1920)
A szedés a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával vette kezdetét. A szedő lányok és asszonyok görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágták el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűjtőedénybe tették.
Beállított spontán életkép (1929)
Badacsonyi szőlőtőkék (1908)
Innen a férfi puttonyosok, illetve csöbrösök vállon vagy kézben hordták a szedő vagy taposó kádba vagy hordóba.
Szőlőtaposók sorakozója a betonkádban (1932)
Tokaji szőlőhegy a település látképével és a Bodrog folyóval (1908)
Magyarország egyes régióiban a szüretnek a mai napig nagy hagyománya van, ahogyan a magyar borok és borászatok is népszerűségnek örvendenek.
Szüreti felvonulás Nógrádverőcén (1935)
Vidámság a szőlőhegyen (1940)
A szőlőtermő területeket jelenleg 22 borvidékbe, bortermőhelyekbe és egyéb szőlőtermőhelyekbe soroljuk.
A csoportkép 1950-ben is kötelező volt.
Egy lóerős Badacsonyi szüret (1959)
Magyarország – szőlőterületét tekintve – a világ szőlőtermesztő államai között sorrendben jelenleg a 13. helyet foglalja el 1,6%-os aránnyal.
Puttonyos mosoly a kamerának lovas szekérrel (1959)
Van minek örülni (1962)
A termésre 1962-ben sem panaszkodhattak
A szüretelő is lehet szomjas (1962)
„Árpád” szőlője (1982)
A szekszárdi dombvidék büszkesége (1964)
Ki traktorban, ki gumicsizmában (1985)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Páratlan betekintést nyújtanak az ókori rómaiak életébe Pompeji maradványai tegnap
- Egy skizofréniás hallucináció fordította Csontváry figyelmét a festészet felé tegnap
- tegnap
- A vérszomjas Cápa meghozta a filmgyártók étvágyát a gyors profitra tegnap
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban tegnap
- Akinek a miniszoknyát köszönhetjük: Mary Quant, a divat örökifjú nagyasszonya tegnap
- A döntő ütközetre a japánok minden előnye elveszett, „pulykavadászat” lett belőle az amerikaiak számára 2021.06.19.
- A magyar katona gyomra mindig delet harangozott – élelmezés az első világháború frontjain 2021.06.19.
