Így sörözött a magyar a XX. század hajnalán

2020. augusztus 7. 17:47 Múlt-kor

„Bárki, aki sört iszik, gyorsan elalszik, aki pedig alszik, nem követ el bűnt, és beléphet a mennyek országába! Ennél fogva igyunk bátran sört!” – mondta egyszer állítólag Luther Márton. A folyékony kenyér már közel 9 ezer éve boldogítja az embert, habár az első sörök még korántsem hasonlítottak a maiakra. Az ókori egyiptomiak vallási szerepet tulajdonítottak neki (a részegség közelebb vihet az istenségekhez), míg Hippokratész a habos alkohol gyógyhatásait emelte ki. Rómában a borfogyasztás terjedt el, míg a sört a barbárok italának tartották, a középkor hajnalán főként a szerzetesrendek készítették. A magyarok sörfogyasztása, valamint a nagyipari sörgyártás a XIX. század utolsó harmadában, valamint a XX. század elején előretört a borfogyasztás kárára, amihez azért hozzájárult a hazai borászatot tönkre tevő filoxériajárvány megjelenése is. A bor ára ugyanis addig igen alacsony volt, ám mivel a hazai borvidékek hatalmas aránya jelentett csődöt, az értékes nedű ára meredek emelkedésnek indult, ami pedig a sör javára billentette a mérleg nyelvét. A négy nagy fővárosi sörgyár révén a filoxéria után az első világháború éveiig megduplázódott a sörtermelés. A korabeli sörözések hangulatát a Fortepan képeivel élhetjük át.

A képgalériáért kattintson a fotóra

Korábban

• Jelképes temetéseket is tartottak a brit tengerészek az utolsó napi adag rumnak
• Az asszony, aki a baltával harcolt az alkohol ellen
• Nyolc alak a történelemből, aki talán túl sokat ivott

Millenniumi kiállítás: Sörpavilon épülete. A felvétel 1896-ban készült. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

Millenniumi kiállítás: Sörkostoló pavilonja. A felvétel 1896-ban készült. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

Millenniumi kiállítás: A Pilseni sörcsarnok személyzete. A felvétel 1896-ban készült. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

Millenniumi kiállítás: A Pilseni sörcsarnok személyzete. A felvétel 1897-ben készült. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

Sörözés 1900-ban

Kalap, bot és egy jó pofa sör

1902

A ma Győrhöz tartozó Csanakfaluban söröző helyiek (1904)

1905

1905

1906

Vacsora közben is lecsúszik néhány (1909)

Előtérben Medgyaszay Vilma, jobbra Magyar Elek (1910)

Csoportkép zsebrevágott kézzel és sörrel (1911)

Leány söröskorsóval (1914)

Sörözés 1915-ben

Folyékony kenyérrel indítják az 1916-os évet

Söröző katonák 1917-ből

1918

1920

Támogasd a szerkesztőségét!

1.000 Ft 9.000 Ft 19.000 Ft Egyéb

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE:

Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• 100 éve választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• Az erős belföldi támogatás ellenére nem tudott visszatérni a magyar trónra IV. Károly
• A revízió reménye miatt rúgta fel Horthy a Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződést
• Ferenc József jobbkeze, flottaparancsnok és kormányzó, majd egy letűnt korszak jelképe – ki volt valójában Horthy Miklós?
• A levakart Horthy, a magányos Tito és a füstölő kályha – országházi kulisszatitkok 1946-1947-ből
• Magyarok százezrei kerültek vissza az anyaországhoz az első bécsi döntéssel