A vörösterror 133 napja

Szibéria legősibb sziklarajzait találhatták meg

2015. augusztus 5. 16:05 MTI

Szibéria legősibb sziklarajzait vizsgálják francia és orosz kutatók, akik a petroglifák korát 8-10 ezer évesre becsülik. Az Altaj-hegységben rengeteg sziklarajzot is felfedeztek, ezek korát 5000 évesre becsülik a szakemberek. Ezeknél azonban jóval régebbiek az Ukok-fennsík szegletében, Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán határán, 2500 méteres magasságban lévő, lovakat és bölényeket ábrázoló petroglifák.

Szibériai sziklarajz

Az Altaj-hegység eldugott Ukok-fennsíkja a régi korokban a mainál "népszerűbb" hely lehetett - erről tanúskodik a területen feltárt régészeti leletek sokasága. Itt találták meg 1993-ban egy halomsír (kurgán) feltárásakor a tetovált női múmia, az "ukoki hercegnő" földi maradványait, akit 2500 éve helyeztek végső nyugalomra - olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz lap tudósításában.

Az Altaj-hegységben rengeteg sziklarajzot is felfedeztek, ezek korát 5000 évesre becsülik a szakemberek. Sokkal ősibbek lehetnek azonban az Ukok-fennsík szegletében, Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán határán, 2500 méteres magasságban lévő, lovakat és bölényeket ábrázoló petroglifák, ám az őskori műalkotások pontos kormeghatározását számtalan körülmény nehezíti. A feladatra egy francia-orosz kutatócsoport vállalkozott, amely júliusban kezdte el a vizsgálatokat.

Ligyija Zotkina, a Novoszibirszki Állami Egyetem kutatója az előzetes eredményeket ismertetve elmondta, hogy az ukoki petroglifákat rendkívül kemény, vulkanikus eredetű kőzetbe, riolitba vésték, amelynek felületét tükörfényesre csiszolták a legutolsó jégkorszak után visszavonuló gleccserek. A régészek általában a kort a környező üledékes kőzetek rétegtani vizsgálatával határozzák meg, ám a fennsík rendkívül szeles időjárása olyannyira "összezavarta" a rétegeket, hogy a pontos datálás lehetetlenné vált.

"Másfajta módszereket kellett alkalmaznunk, így a földfelszín tanulmányozását végző geomorfológusokat vontunk be a munkába, akiknek azt kellett kideríteniük, mikor szabadult meg a fennsík jégpáncéljától. Az előzetes adatok szerint ez 8-10 ezer éve történt, ekkor juthattak fel a fennsíkra az őskori művészek és alkothatták meg a sziklarajzokat" - magyarázta Ligyija Zlatkova. A kutatóknak azt is ki kellett deríteniük, hogy kő- vagy fémeszközök segítségével készültek-e a petroglifák. Amennyiben fémeszközöket használtak, ez azt jelenti, hogy a feltételezettnél évezredekkel később készültek a sziklarajzok.

"Az eddigi adataink szerint kőeszközökkel készültek, így paleolit alkotásokról van szó" - ismertette Ligyija Zlatkova, megjegyezve, hogy a sziklákon talált nyomok alapján az őskori mesterek a petroglifák elkészítése előtt "felskiccelték" a tervezett sziklarajzot. A régészek kísérletképpen maguk is megpróbáltak petroglifákat készíteni, és mint kiderült, a "festővásznat", azaz a rendkívül kemény riolit-kőzetet előzetesen elő kellett készíteni, lekaparva a felszínét. "Mikroszkóp alatt megvizsgálva, a karcolatok egyeznek az őskori művészek által készítettekkel. "Nem tudjuk, hogy kik készítették a sziklarajzokat, de meggyőződésünk szerint a paleolitikumból származnak és ezek Szibéria legősibb petroglifái" - fogalmazott az orosz régész.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!