A vörösterror 133 napja

Rettegett Iváné lehet a Szibériában talált rejtélyes kard

2014. november 26. 08:55

Új elmélettel állt elő a Szibéria Excaliburjának is nevezett rejtélyes karddal kapcsolatban egy orosz régész: a Novoszibirszkben, egy nyírfa tövében véletlenül felfedezett fegyvert Ivan Kolcov kozák vezér vihette magával IV. Iván megbízásából Szibéria meghódítása előtt.

Oroszország

A kard kalandos útja

A ritka, 12-13. századi kardot véletlenül találták meg 1975-ben egy nyírfa tövében, mindössze 3-5 centiméter mélyen, 3 kilométerre attól a helytől, ahol a feltételezések szerint a legendás kozák vezér, Ivan Kolcov 1583-ban egy csatában életét vesztette.

Iván

A kard eredete sűrű homályba vész: az orosz kutatók egyelőre annyit tudnak, hogy a Szibériában a maga nemében egyedülálló fegyvert valahol Közép-Európában, valószínűleg a Rajna völgyében készítették, majd Svédországba, esetleg Gotland szigetére került, ahol ezüst kézvédőt tettek rá és rúnajeleket véstek bele. A szakemberek európai kutatók segítségét kérik, hogy meg tudják mondani a fegyver pontos származási helyét.

A kard két oldalán olvasható szöveget a szentpétervári Ermitázs szakértői betűzték ki. Az egyik oldalán, rúnajelekkel lejegyzett szöveg latin nyelven íródott: "Örök Megváltónk, Örök Urunk és Megmentőnk, Krisztus Jézus Krisztus anyja nevében" (N[omine] M[atris] N[ostri] S[alva]t[ORis] Et[eRni] D[omini] S[alvatoRis] E[teRni], C[hRis]t[us] Ih[esus] C[hRis]t[us]) A másik oldalon látható szöveg nehezebben olvasható, de az első szó - 'NOMENE' - ebben segítséget nyújt: "A Mindenható nevében. Isten anyja. Az Örök nevében." (N[omine] O[mnipotentis]. M[ateR]. E[teRni] N[omin]e).

Régóta folyik a vita arról, hogy miként került Szibériába a jelenleg a Novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézetben megtalálható középkori ereklye. Egyesek szerint kereskedelmi áruként vagy hadi zsákmányként jutott Közép-Szibériába, ám az 1975-ös feltárásokat végző orosz régész, Vjacseszlav Mologyin úgy gondolja, hogy Kolcov vihette magával IV. Iván orosz cár megbízásából az Urálon túli szibériai területek meghódítása előtt.

Iván

A cári csapatok a Szibéria orosz meghódítójának is nevezett Jermak Tyimofejevics kozák atamán zászlaja alatt gyülekeztek. A Jermak vezette kozák sereget 1581 szeptemberében indították útnak „Szibéria földjének megtisztítására és az istentelen Kucsum szultán kiűzésére”. A hadjárat sikerrel járt: miután döntő győzelmet arattak a tatár sereg felett, 1582. október 26-án Jermak csapatával bevonult a kiürített Iszkerre. Az ünnepelt kozákvezér dicsősége nem tartott sokáig, mivel 18 hónappal később egy rajtaütés során Kucsum seregei őt és negyven-ötven emberét lemészárolták a Vagaj torkolatánál. (Az Orosz Birodalom hódításairól korábban itt írtunk bővebben)

Iván

Mologyin figyelmeztet: elmélete csupán hipotézis, de könnyen elképzelhető, hogy miután Ivan Kolcov menekülni kezdett üldözői elől, a cártól kapott karddal a kezében lezuhant a lováról, s pontosan ott ért földet, ahol a rejtélyes kard közel négyszáz évvel később előkerült. "Ez az elmélet annyira bátor, sőt fantasztikus, nem hinném, hogy tudományos értekezést írnék róla. Másrészt viszont ez egy nagyon szép történet, az élet pedig tud annyira hihetetlen lenni, mint amilyen az emberi képzelet sohasem" - mondta el a kutató.

Iván

Kegyetlen és művelt uralkodó

Az 1533-tól moszkvai nagyfejedelem IV. (Rettegett) Iván 1547-ben bizánci rítus szerint minden oroszok cárjává koronáztatta magát, amivel világos jelét adta annak az elképzelésnek, mely szerint Moszkva a harmadik Róma, a cár pedig a bizánci világcsászárság Isten által elrendelt utódja.

Ezt a nemzetek fölötti uralmi igényt IV. Ivánnak hamarosan sikerült aktív hatalmi politikával megvalósítani, államférfiúi tehetségét pedig belpolitikai reformokkal bizonyította be: megújította a közigazgatást, a bíráskodást, az egyházat és a hadsereget. 1565-től kezdve testőrsége, az opricsnyikok segítségével és terrorintézkedésekkel eltávolította politikája ellenzőit, akik elsősorban a nemesség és a papság soraiból kerültek ki.

A külkapcsolatok terén a cár expanzív hatalmi politikát folytatott, amely a kezdeti sikerek és a Lengyelország és Svédország elleni 25 éves háború után súlyos kudarchoz vezetett. A cárnak le kellett mondania összes hódításáról a Balti-tenger térségében és elvesztette a belső-germán területeket is. A vesztes háborúk szétzilálták Oroszország gazdaságát.

A cárt mértéktelen indulatosság - 1581-ben egy vita hevében, pillanatnyi felindultságában halálosan megsebesítette örökösét, fiát, Iván cárevicset - , bizalmatlanság és kegyetlenség, egyúttal nagy műveltség jellemezte. IV. Iván 1584. március 18-án halt meg hosszú uralkodás után.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!